62458. lajstromszámú szabadalom • Fölhúzó billentyűs önműködő pisztoly

hoz erősített (18) tengely körül forgatható és fönnt, forgástengelye fölött, egy (17) ujjban végződik, amelyre a (171

) rúgó úgy hat, hogy a billentyűit mindig előre törekszik forgatni. A billentyű a (18) forgástengely fölött egy kétágú (21) akasztékot hord, melynek egyik (23) ága a billentyű megnyomásakor a (7) kilincs (14) mozgékony emelőjére hat (2. és 6. ábra) oly célbó^ hogy a kakast szabaddá tegye, míg a másik (24) ága a (7) kilincs (23) orrával lép érintkezésbe, hogy a kakast a fönntemlített módon fölhúzza és elbocsássa (1. és 2 ábra). A (21) akaszték (20) tengelyétől jobbra (1. és 6. ábra) a billentyűn egy (4) orr ül mely a billentyűnek egy bizonyos hátsó helyzetében a (7) kilincs (2) orrához támaszkodik, midőn a kilincs és a kakas föl van húzva. A (16) ütköző a (18) tengelyre van erősítve, amely körül a billentyű forog, s az ütköző jobboldali vége (161

) lépcsőt alkot, amelyhez a (7) kilincs a (14) emelőt nyomja, midőn a kilincs és a kakas föl van húzva (5. ábra) A (16) ütköző balfelőli vége viszont egy félhenger alakú mélyedést tartalmaz, amelybe az agyhoz erősített (181

) pecek fekszik (1. és 2. ábra), hogy a (16) ütközőnek tengelye körüli elfordulását megakadályozza s a fegyver összeállítását és szétszedését megkönnyítse. Ugyanezen célból a (19) billentyű és (16) ütköző az agyra szere] endők, miután előzetesen egymáshoz foglaltattak. E célból a (19) és (16) részek egy-kis közös (18") hengeres csövön vannak elrendezve (3. ábra), amelyek belsejébe az agyhoz erősített (18) tengely vezettetik. Az agynak egy hengeres mélyedésébe a (171

) rúgó van helyezve, amelynek jobbfelőli vége egy átvivő henger útján a billentyű (17) ujjára hat, míg a rúgó balfelőli vége a (22) hengerhez támaszkodik, melyet a (221

) csavar rögzít, ahol ez utóbbi egyúttal a (14) emelő (15) lemezrúgóját is megfogja. Működési mód. A (19)billentyű megnyomásakor (1. és 2. ábra) a (21) akaszték (24) ága a (7) kilincs (25) orrával jön érintkezésbe s a billentyűre gyakorolt további nyomás a (7) kilincs elfordulását eredményezi, mire a kilincs a vele összefüggésben lévő összes részeket, úgymint a (17) emelőt, (5) rudat, (1) kakast stb. mozgásba hozza. A (7) kilincs addig forog, míg a billentyűvel való érintkezése meg nem szűnik, mire a (12) fölhúgó rúgó hatása alatt eredeti helyzetébe tér vissza. E pillanatban a billentyű jobboldali szélső helyzetét foglalja el (3. ábra). A (7) kilincs visszatérése alkalmával az (1) kakas az ütőszögre csapódik (3. ábra) és a lövést leadja. A hátralökött závárzat (4. ábra) a kakast lenyomja és a (7) kilincset úgy forgatja el, hogy a (14) emelő elhagyja (16) támasztékát és a (21) akaszték (23) ütközőjére csúszik át, amely a billentyűre gyakorolt nyomás folytán fölemelkedett, mire a (14) emelő a (15) rúgó hatása alatt lesülyed és a (16) támasszal szemben helyezkedik el (4. ábra). Midőn a (26) závárzat visszafelé kezd mozogni (a föl nem tüntetett rúgó hatása alatt), az (1) kakas és a vele összekötött részek szintén balfelé mozognak, míg csak a (14) emelő a (16) ütközőben fönn n.em akad (5. ábra) és ennek egy mélyedésébe a (21) akaszték (23) ütközőjét be nem nyomja. Ily módon a kakas a billentyűnek bármely helyzetében készenlétbe helyezkedhet. A (2) orr a billentyű megfelelő (4) orra s

alá jut és a (10) rúd a (12) fölhúzó rugót összenyomja. Föntebb el volt mondva, hogy a lövés pillanatában a billentyű legszélső hátsó helyzetét foglalja el, azonban, mint ismeretes, az önműködő lőfegyvereknél a hátralökött závárzat a kakast rövidebb idő alatt készenlétbe helyezi, mint a mennyi a lövésznek szükséges, hogy a lövés leadása után elbocsássa. A szerkezet különböző részei tehát minden lövés után az 5. ábrán látható helyzetet foglalják el, vagyis a billentyű (4) orra a kilincs (2) orra fölött fekszik. Ha tehát a lövész a billyentyűt elbocsátja (5. és 6. ábra, akkor a billentyű (17l

) rúgó hatása alatt gyorsan visszatér eredeti helyzetébe s a (4) orr a (2) orrhoz ütközik és arra támaszkodik. A (19) billentyűnek ezen helyzetében a