62456. lajstromszámú szabadalom • Kerekes löveg az oldalirány finom beállítására való berendezéssel

fölső lövegtalpat csak egész kis mértékbea kell hogy elforgassa úgy, hogy a célt a II. sz. irányfigyelő tüzér támogatásával folytonosan követheti. Ha az (R) mutató a cél követésekor majdnem elérné a (pl) Bkálabeosztás egyik végét, azaz az (M) fölső lövegtalp oldalirányító tere az egyik irány felé majdnem egészen ki lenne használva, a II. sz. irányfigyelő tüzér a löveget célszerűen gyorsabban forgatja el, és pedig mindaddig, míg az (R) mutató mozgásából azt nem látja, hogy az I. sz. irányfigyelő tüzér, ki a távcső szálkeresztjét a célra irányítva tartja, az (M) fölső lövegtalpat visszaforgatja. Minden esetben módjában lesz azonban a II. sz. irányfigyelő tüzérnek hogy az (R) mutató mozgásának megfigyelésével és a löveg oldalra forgatásával az I. sz. irányfigyelő tüzért a célzásban úgy támogassa, hogy utóbbi állandóan finoman beállíthassa az oldalirányt, azaz hog3r

az (M) fölső lövegtalp oldalirányító tere sohase legyen teljesen kihasználva. Az (F) kézikerék leírt elrendezése az (R) mutatóhoz képest, azonkívül itt a két irányfigyelő tüzérnek egymással utasítások, vagy parancsok útján való érintkezését, teljesen nélkülözhetővé teszi. A 2. ábra szerint az (M) fölső lövegtalp mellső homlokoldalán egy (T) mutató ül, mely egy (vl) skálabeosztással összeköttetésben — mely egy az (A) alsó lövegtalp mellső homlokoldalán megerősített (V) tartón van elrendezve — ép úgy, mint az (R) matató és a (pl) skálabeosztás, megfigyelhetővé teszi, hogy melyik irányban van az {M) fölső lövegtalp az (A) alsó lövegtalphoz képest elforgatja. Ez elrendezés célja a következő : Bizonyos körülmények közt, pl. puha talajon való lövésnél, az (F) kézikereket kezelő tüzér nem, vagy csak a legnagyobb megerőltetés mellett képes egyedül a löveget elforgatni. Ilyen esetekben őt, a löveget kiszolgáló személyzetnek egy másik embere támogatja a löveg elforgatásában azáltal, hogy utóbbi vagy a lövegtalpkerekek egyikét forgatja a küllők megfogásával, vagy pedig a löveg kilendítési iránya szerint a (D) vagy a (Dl) lövegtalpkerékre nyomást gyakorol. A II. sz. irányfigyelő tüzért a löveg elforgatásánál támogató ezen harmadik tüzér azután a (T) mutató mozgásának megfigyelésével, ép úgy, mint a II. sz. irányfigyelő tüzér az (R) mutató mozgásának figyelemmel kisérésével, megállapíthatja, hogy milyen mértékben kell a löveget elforgatnia. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kerekes löveg az oldalirány finom beállítására való berendezéssel, azáltal jellemezve, hogy egy szerkezet (pl. mutató és skálabeosztás), mely az oldalirány finom beállítását létesítő lövegrészek beállításának irányát és mértékét fölismerhetővé teszi, úgy van elrendezve, hogy ezt az oldalirány durva beállítását végző egyén e beállítás foganatosításakor megfigyelheti és hogy annak beállítását az oldalirány durva beállításának változtatásakor tekintetbe veheti úgy, hogy az oldalirány finom beállítását végző egyénnek az oldalirány beállítását lehetőleg csak csekély mértékben kell megváltoztatnia, 2. Az 1. pontban igényelt kerekes löveg kiviteli alakja, melynél a lövegtalp, az oldalirány durva beállítása céljából a sarkantyúhoz képest, az irányító helyzetben lévő lövegtalpkerekek egy hajtóműve segelyével elforgatható, azáltal jellemezve, hogy két olyan szerkezet van elrendezve, melyek az oldalirány finom beállítását létesítő lövegrészek beállításának irányát és mértékét felismerhetővé teszik és hogy e szerkezetek egyike a lövegtalp mellső homlokoldalán, másika pedig a lövegtalp azon oldalán van elhelyezve, melyen a lövegtalpkerekek hajtására szolgáló fogantyú (F kézikerék) foglal helyet. (1 rajzlap melléklettel.) PALIA8 ISZVÉNYTÁR8ASÁ9 NYOMDÁJA BUOAPE£Te*