62445. lajstromszámú szabadalom • Hullámzó és kavargó közegek energiájának kihasználására szolgáló berendezés

— 2 — A rajz szerint az elasztikus anyagból készült kicsiny (e, b) lapocskák, vastagabb (e) részükkel, vagy közvetlenül vannak a kérdéses testre (lásd 2. és 3. ábra), vagy pedig megfelelő segédalkatrészek, mint keretek, pálcikák, stb. segélyével vannak megfelelő számban reá erősitve. A megerősítésnek olyannak kell lenni, hogy a lapocska elülső (e) része egyáltalában nem, vagy csak kevéssé engedjen függőlegesen, vagy oldalt ívelve jövő hullám nyomásának, mialatt a többi szabad része és főleg az igen vékony és rugalmas (b) hátsó része elhajoljon a nyomás alatt, miként azt az 1. ábrán (e, o, c) és (el, ol, cl) mutatja, hol (x, y) példaképen a szél által mozgatott ievegő részecskék hullámvonalas útját tünteti föl. Az oldalnyomás lehet pozitív, vagy negativ. A hullám pozitív fele megnagyobbítja azt atmoszferikus, vagy a hidroztatikus nyomást a lapocskákon, amelyeknek szabad, mozgékony (b) része meghajlik. Ezzel szemben a negativ hullámfél csökkenti ezen nyomásokat és a lapocskák a hullám alakja szerint meghajolnak. Mindkét esetben (b) hátsó részük elmozgásával (o, k) illetőleg (ol, kl) irányú lökést kapnak a lapocskák. Ez az első, vagy passzív hatás. A következő pillanatban mihelyt, az egyes lepocskákra működő félhullám megszűnik, a lapocskák (e, b) része rugalmasságuk következtében (e, o, c) helyzetükből eredeti {e, b) helyzetükbe jönnek, midőn is a levegőre, vagy vízre egy-egy ütést gyakorolnak. A közeg reakciója ekkor ismételten ütőhatást létesít a lapocskákon, még pedig ugyanazon (o, k) és (ol, kl) irányban. Ez a második, vagy aktiv hatás. A következő félhullám hatása következtében a hullámocskák az ellenkező értelemben hajolnak el, ahol mindkét hatás ugyanúgy ismétlődik. Minthogy ezen rövid hullámok rendesen gyorsan követik egymást, így a könnyű és eléggé érzékeny lemezkék vibráló mozgásba jönnek és gyorsan ismétlődő lökéseket kapnak az (o, k) és (ol, kl) irányban. Az (o, k) és (ol, kl) erők két komponensre bonthatók, előre működő (o, n) és (ol, nl) valamint oldalt ható (o, m) és (ol,ml). Az (o, n) és (ol, nl) komponensek parallelek, egyértelemben működnek, s így összegeződve a testet, melyre a lapocskák erősítve vannak haladó, illetőleg forgómozgásra késztetik. Ezzel szemben az (o, n) és (ol, nl) komponensek megsemmisítik egymást mint egy irányban, de ellenkező értelemben működő erők. Ily sok lapocskából álló készülék tehát a különböző oldalirányokban lebegő, illetőleg hullámzó anyagrészecskékből energiát gyűjt és átalakítja azt hasznos egyirányban működő energiává. Fontos a lapocskák keresztmetszeti alakja. Egyenletes vastagságú lapok ugyanis a nyomás következtében, főleg a befogási helyen hajlanak meg és így vagy (o, m, ol, ml) komponenst adnak, míg hátrafelé vékonyodó lapocskák (lásd 1. ábra) fokozatosan hajlanak meg a nyomás következtében. Előbb hajlik meg a vékony hátsó (b) részük és csak azután a többi, a nyugalmi helyzetbe való térésénél előbb az elülső vastagabb rész veszi föl nyugalmi helyzetét, s csak azután a többi, midőn is a nagyobb sebességgel mozgó tömeg, a lapocska hátsó (b) része, kisebb lévén mint az első esetben, tehetetlensége is kisebb és így kevesebb és kisebb lengés után foglalja el a lapocska végleges nyugalmi helyzetét, ami által a lapocskák a környezet energiájából jóval többet érvényesítenek az (o, n) irányban. Igen fontos a lapocskák hosszmetszete is, melyet a kérdéses közegekben előforduló legkisebb hullámhossza fele szab meg5 megadva annak legnagyobb értékét, (lásd 1. ábra). Kis lapocskákra ugyanis a nagyobb hullámok is ugyanúgy működnek, mialatt nagyobb lapocskákra kisebb hullámok pozitív és negativ fele egyszerre működik, miáltal egymás hasznos működését csökkentik, vagy esetleg teljesen megsemmisítik. A lapocskáknak még előbb kell nyugalmi helyzetüket elfoglalni mint mielőtt a második félhullám hatni kezdene reájuk. Kísérletek szerint a levegőben néhány centiméteres lapocskák használhatók a legeredményesebben. A szélesség irányában a (b)-re merőlege-