62412. lajstromszámú szabadalom • Egygéprendszerű gőzszántási eljárás és berendezés

gonyozva (1. ábra). Az ekék a (3) vonókötélnek egy-egy ágához kapcsoltatnak. A gőzgéppel szemben lévő oldalon fölállított (5) eke vasait leeresztjük, míg a gőzgép mellett elhelyezett (6) eke vasait fölemeljük. Most a gőzgépet oly irányban indítjuk meg, hogy a kötélkorong a leeresztett ekevasakkal biró (5) ekét a gőzgép felé Vontassa; eközben a fölemeit vasakkal biró (6) eke a gőzgéptől távolodik. A (2) ábra azt a helyzetet mutatja, melyben a két eke a szántóföld közepén találkozik. A dolgozó (5) eke természetesen egyenes vonalban vezettetik, míg az üresen visszamenő (6) eke kitér, hogy a dolgozó ekével össze ne akadjon. Mihelyt a visszamenő eke a a dolgozó ekét elhagyta, ismét visszatér az egyenes irányba, hogy az ellenállás lehetőleg csökkentessék. Ilymódon dolgozva az (5) eke a szántóföldet végig megmunkálva, a gőzgép közelébe jut és a (6) eke a szántóföld másik .széléhez érkezik. Mihelyt ez bekövetkezett, a (6) ekét a vonókötélből kikapcsoljuk, mire az a következő szántáshoz való kiindulási pontján megáll. Most a vezető az ekevasat leereszti és megvárja, míg a másik eke kellő helyzetébe jutott. A másik eke vezetője a szántóföld szélére érkezve, az ekevasakat a földből kiemeli, de a vonókötéllel való kapcsolatot még nem szünteti meg. Ezáltal a még tovább futó gőzgép ezen ekét most már üresen a szántóföld szélétől elvontatja, miközben a vezető az ekét akként kormányozza, hogy két barázdacsoport szélességével tovább jusson (a 3. ábrán az eke ezen kanyarodása van föltüntetve). Közben úgy a gőzgép, mint a (4) feszítőcsiga egy barázdaeeoport szélességével tovább mozgattatik és lehorgonyoztatik. Mihelyt az (5) eke elegendő mértében előre haladt, a (2) kötélkorongot megállítjuk, az (5) ekét a vonókötéltől kikapcsoljuk és a szántóföld szélére'tóljuk. Ennek megtörténte után a Jkét ekét a megfelelő kötélággal kapcsolatba hozzuk, mire a fönti munkafolyamat megismételhető és így tovább. A (4) feszítőcsiga lehorgonyzása bármely ismert módon történhetik. Mivel mint látható, ezen íeszítőcsigának csakis az üresen visszamenő eke vontatását kell kitartania, a lehorgonyzás sokkal gyengébb lehet, mint azon rendszereknél, melyeknél az eke viszszafelé menve is dolgozik. A rajzon a (4) feszítőcsigának egy lehorgonyzási módja példaképen van föl tüntetve. Ezen lehorgonyzás céljára a szántóföld szélétől csekély távolságra egy erős (9) sodronykötél van fektetve, mely (10) horgonyok által van lehorgonyozva. A (10) horgonyok egy (11) lyukkal bíró lemezből állanak, mely a földre fektethető és a (11) lyukon keresztül egy (12) karó verhető a földbe. A horgony fölhajlított (13) nyakán egy vízszintes (14) fej van kiképezve, melynek furatán a (9) kötél van átvezetve. A (9) kötél mentén 4—5 méternyi közökben egy-egy ily (10) horgony van elrendezve. A (4) feszítőcsiga már most egy (15) kengyel egyik szárán van ágyazva, melynek másik szárán egy (16) gördülőcsiga ül ; utóbbi a (9) kötélen fut és a horgonyok (14) fejein átgördülhet, mely célra a (14) fej a (16) csiga futófölületének megfelelően van kiképezve. Természetes, hogy a fönt leírt horgonyzási módnak a lényegét csakis a lehorgonyozott (9) feszítőkötél képezi, melybe a (4) feszítőcsiga elmozgathatóan kapaszkodik; a (16) görgőcsiga alkalmazása nem lényeges, amennyiben a (4) csiga más eszközökkel is kapaszkodhatik a (9) feszítőkötélbe. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Egygéprendszerú gőzszántási eljárás, jellemezve azáltal, hogy a szántóföld egyik szélén kellően lehorgonyzott feszítőcsiga és a szántóföld másik szélén elhelyezett gőzgép között egyszerű hurokalakú vontatókötelet helyezünk el, melynek mindegyik ágához egy-egy ekét kapcsolunk, melyek fölváltva dolgoznak és a vontatókötelet a gőzgép által munka közben mindig csak egy irányban úgy mozgatjuk, hogy a dolgozó eke a gőzgép felé huzatik, az üresen járó eke pedig a gőzgéptől eltávozik, mimellett egy barázdacsoport elvég-