62392. lajstromszámú szabadalom • Öngyúladó villamos gyertyák

felelően alakított lemezeket is. Hasonló­képpen a már eredetileg szigetelő gyújtó­massza fölvételének módja és speciális alakja, sem érinti a találmány lényegét. A, szálak, huzalok, lemezek stb. természetesen az elektródák oldalán is alkalmazhatók úgy, hogy az elektródák közti tér teljesen sza­badon marad. Lényeges csak az, hogy a vezető részek (szálak, boreák stb.) legalább az egyik elektródától legyenek kezdettől fogva a fölkent masszák révén elszigetelve és fölhevítés után a gyertya égése közben a massza vezetővé válása folytán az elek­tródák között vezető hidat alkossanak. Az áram bekapcsolása alkalmával az áram ezen vezető hídon átfolyik és a huzalt, mely a két szénelekrtóda közt a vezetést létesíti, a biztosítékokhoz hasonlóan megolvasztja, ill. elégeti, amikor is az elektromos fényív ki­gyullad. Hogy egészen biztosak legyünk, az iránt, hogy a fémhuzalok az egyik elektródától kezdettől fogva el vannak szigetelve, cél­szerű ezen elektródát először az ismerte­tett masszával bekenni, melyet megmere­vedni hagyunk, mielőtt a gjertyákat az ismertetett módon összeállítanók. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A Jablochkoff-féle gyertyához hasonló öngyulladó villamos gyertya, jellemezve azáltal, hogy a közbenső réteg a két­vagy többértékű fémek oly vegyületeit tartalmazza, melyek magasabb hőfokon vegyi átalakulás útján, egészben vagy részben, vezető karbidokká alacsony oxidokká vagy oxikarbidokká vagy ve­zető oxidok és karbidok elegyévé ala­kulnak át, melyek lehülésük alkalmával nem térnek ismét vissza a nem vezető állapotba. 2. Az 1. igényben védett öngyulladó villa­mos gyertya foganatosítási alakja, jelle­mezve azáltal, hogy a közbenső réteg mint hordozó massza a földfémek, ritka földfémek vagy földalkáli fémek halo­génvegyületeit vagy ezek keverékét ma­gukban vagy más anyagokkal együtt tartalmazza. 3. Az 1. igényben védett öngyulladó villa­mos gyertya foganatosítási alakja, jelle­mezve, azáltal hogy a közbenső réteg a kötés céljából a két vagy többértékű fémek oly sóit, illetve vegyületeit tar­talmazza, melyek (pl. megfelelő oldó­s2ertartalom mellett) tapadósak, illetve hogy a közbenső réteg előállítására ta­padós fémvegyületeket használunk. 4. Az 1. és 3. igényekben védett öngyulladó villamos gyertya foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy főkép a több­értékú fémek neutrális vagy bázikus oxalátjait, formiátjait, tartarátjait, laktát­jait, illetve ezeknek tapadó oldatait vagy géléit használjuk. 5. Az 1. és 3. igényekben védett öngyulladp villamos gyertya foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a titán vagy cirkónium viszkózus sóoldatait hasz­náljuk. 6. Az 1., 3. és 5. igényekben védett ön­gyulladó villamos gyertya foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy pl. a titán, cirkónium, vanadium, króm stb. visz­kózus fémsói egyidejűleg kötőanyag és gyújtómassza gyanánt szolgálnak. 7. Az 1. és 3. igényekben védett öngyulladó villamos gyertya foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a közbenső rétegben a kötőanyag számára és híd­képző anyag gyanánt egy és ugyanazon fémvegyületeit használjuk (pl. titánoxalá­tot titándioxid mellett szénnel vagy a megfelelő cirkoniumvegyületet). 8. Az 1. igényben védett öngyulladó villa­mos gyertya foganatosítási alakja, jelle­mezve azáltal, hogy a vezetőképesség szabályozása céljából azon masszához, melyből a közbenső réteget előállíthatjuk fémflnoridokat keverünk. 9. Az 1. igényben védett öngyulladó villa­mos gyertya foganatosítási alakja, jelle­mezve azáltal, hogy a középső ré­teghez egyidejűleg még szenet vagy grafitot keverünk. 10. Az 1. igényben védett öngyulladó villa­mos gyertya foganatosítási alakja jelle­mezve, azáltal hogy a közbenső réteget

Next

/
Oldalképek
Tartalom