62386. lajstromszámú szabadalom • Kettőzött hatású gyorsító készülék sűrített levegővel működő fékrendszerekhez
(49) tűt is fölemeli, amikor is az (El) kamra az (50) csatornán át a szabad levegővel közlekedik mindaddig, amíg benne a nyomás egyenlővé nem válik a diafragmák fölött lévő tereket és a (G) kamrát betöltő nyomással; ekkor a (48) dugattyú rugójának hatása alatt lesülyed és a tű újra fészkéhez szorul. Féklazításkor az (E2) kamra éppúgy mint az előző esetben az (El) kamrával jut közlekedésbe, de azonföltil a reduktor (K) kamrájával is. A fékek meglazulása ugyanolyan viszonyok között megy végbe mint a Wengertipusú fékeknél. A 3. ábra a gyorsító készüléknek vákuumfékekhez alkalmas kiviteli alakját keresztmetszetben egy Clayton-tipusú önműködő vákuum-fékkel kapcsolatban tünteti föl. A vákuum-fék elosztója azaz golyós szelepe mint fölösleges ismét mellőzhető. A fékhenger alsó (El) és fölső (E2) kamrája a (31) fölső térrel kapcsolatos, az elsg közvetlenül a (44) vezeték és (18) csatorna révén, a második pedig a (43) vezeték és a (16) szelep közvetítésével. Amidőn a (19) fővezetéket evákuáljuk, a (22) szelep, melyet rúgóterhelés szorít fészkére, kezdetben zárva marad, s az (5) és (6) diafragmák lesűlyednek. Amint azonban az erősbödő vákuum le bírja győzni a rúgó ellenállását, ezen szelep megnyílik, mire a fővezetékénél valamivel kisebb vákuum keletkezik a diafragmák fölött lévő terekben és, minthogy a (16) szelep nyitva van a fékhenger két (El, E2) kamrájában is. Ezalatt a (28) és (10) szelepek zárva maradnak, az előbbi a légköri nyomás folytán, az utóbbi pedig az (r) rúgó hatása alatt, amely a szelep alsó fölületére ható légköri nyomást kiegyenlíti. A fékek meghúzása céljából a mozdonyvezető az ejektor segítségével levegőt ereszt be, amely gyorsan végigterjed az elszigetelt fővezetékben, mire az (5) és (6) diafragmák fölemelkednek, a (16) szelep fészkéhez szorul úgy, hogy a fékhenger fölső (E2) kamrájában föntartja a vákuumot, míg a (10) szelep fölemeltetvén a fővezetéket közvetlen közlekedésbe hozza a (4) edénnyel, ami a (28) szelep fölemelését vonja maga után. Most a külső levegő a (29) nyílásokon behatol a diafragmák fölött lévő terekbe és innen a (44) vezetéken át a fékhenger dugattyúja alá ömlik, s azt fölemeli. A levegő eme beömlése egyébként megszűnik, mihelyt a vákuum az (5) diafragma fölött akkora lesz mint a fővezetékben, mert ekkor az (5) diafragma, amely a (28) szelepet fölemelve tartotta, visszatér vízszintes helyzetébe, ami azonnal a szelep záródását vonja maga után. A levegő bevezetése a fékhenger dugatty úja alá eszerint ugyanúgy történik, mintha az alsó (El) kamrát magából a fővezetékből táplálnék, minthogy a vákuumnak bárminő csökkentése a fővezetékben azonnal ugyanolyan mérvű vákuumcsökkenést okoz a diafragmák fölött lévő terekben, s következőleg az. (El) kamrában is. Ha egy vagy több rendbeli.fékezés után a vákuumot a fővezetékben a fékek részben vagy egészen való meglazítása céljából helyreállítjuk, akkor, minthogy most a diafragmák fölött és alatt a vákuum egyenlő, a vákuumnak gyenge növelése a fővezetékben, amely az utóbbinak teljesen elszigetelt volta következtében rohamosan végigterjed, elegendő arra, hogy a gyorsító készülék (6) diafragmáját lesülyessze, amikor is a (16) szelep megnyitása folytán a fékhenger két (El, E2) kamrája egymással közvetlen közlekedésbejut. Közlekedésük egyébként mindjárt megszűnik, mihelyt a vákuum az alsó (El) kamrában akkora lesz, mint a fővezetékben. A vákuum helyreállítása a fékhenger dugattyúja alatt tehát ugyanúgy megy végbe,, mintha az (El) kamra közvetlenül a fővezetékkel közlekednék, mert a vákuumnak bárminő fokozása a fővezetékben azonnal ugyanolyan vákuumnövekedést okoz az (El) kamrában. A féklazítás azonfölül kettőzött gyorsítással megy végbe, mert a fölső (E2) kamrában a vákuum ugyanakkor csökken, amikor az (El) kamrában növekedik, már pedig a féklazítás abban a pillanatban befejezettnek mondható, amikor a fékhenger dugatytyújának két oldalán' a vákuum csekély