62366. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kinematogramok fölvételére és vetítésére
Megjelent 1914. évi február hó 5-én. MAGY. GK KIR. SZABADALMI J||g HIVATAL szabadalmi leírás 62366. szám. IX/h. OSZTÁLY. Berendezés kinematogrammok fölvételére és vetítésére. BETTINI GIANNI MAGÁNZÓ PÁR1SBAN. A bejelentés napja 1911 október hó 3-ika. Elsőbbsége 1910 november hó 9-ike. A találmány tárgya új kinematográfiai berendezés, melynél az eddigi elvtől eltérően nem az egyes képek mozognak el a helytálló optikai rendszer előtt, hanem az optikai rendszer vándorol a helytálló képek mentén. Az új rendszer úgy hártyaszalagok, mint üveglapok alkalmazási esetén használható. Az új rendszer a kinematográf-készülék igen egyszerű és kisméretű szerkezetét teszi lehetővé, mellyel azonban tetszésszerinti nagyméretű lemezek vetíthetők vagy vehetők föl. Egy és ugyanazon készülék egyaránt szolgálhat vetitésre és fölvételre. Az eddigi, lemezzel működő kinematográfgépek a szalagos gépek elvén alapultak, vagyis az egyes képek időszakosan mozgattattak el a helytálló objektiv előtt, aminek lényeges hátránya az volt, hogy a lemez és a vele kapcsolt részek gyors helyváltozásai hirtelen rögzítésekkel szakíttatván meg, a készülék hossz- ós' harántirányú rezgéseknek volt alávetve; amelyek jó eredmény elérését kizárták és túlságosan nagyméretű és komplikált szerkezet alkalmazását tették szükségessé. A jelen találmány értelmében az aránylag kis súlyú optikai rendszert mozgatjuk a helytálló lemezzel szemben, miáltal az említett hátrányokat elkerüljük. A csatolt rajzon a találmány egy példája az 1. ábrán sématikusan van föitüntetve, a. 2. ábra egy példaképeni foganatosítás! alak nézete, a 3. ábra a 2. ábra 3—3 szerinti metszete, a 4. és 5. ábrák a 2. ábrának jobbról, Hibáiról való oldalnézetei, a 6. ábra a vetítőkészülékhez való lemeztartályt mutat, a 7. ábra a 6. ábra 7—7 szerinti metszete, a 8. ábra egy keretes lfemezt ábrázol, a 9. ábra a szerkezet működési módját érzékíti, míg a 10. ábra egy részletet mutat. A találmánynak az 1. ábrán sémásan föltöntetett elve abban áll, hogy vetítéskor a képek egy helytálló (B) fényforrás által világíttatnak meg, melynek párhuzamos fénysugárnyalábjai egyirányúak a képeket hordó (A) lemez vagy szalag síkjával, míg az eddigi készülékeknél e sugárnyaláb merőleges volt a képsíkra. Ezen sugárnyaláb már most a (C) prizma vagy tükör által tereltetik a. képsíkra merőleges irányba. A lemez vagy hártyaszalag túlsó oldalán elrendezett (D) objektiv és (E) tükör vagy prizma az eredő képet a lemez síkjára merőleges (P) ernyőre vetítik; az ernyő síkja más irányú is lehet, ha megfelelő tükröző fölületeket alkalmazunk. A (D, E)