62353. lajstromszámú szabadalom • Szorzógép
Egy ilyen számológép van a mellékelt rajzon vázlatosan föltüntetve és pedig az 1. ábra a gép fölülnézete átmetszett födővel és egyes részek elhagyásával, a 2. ábra a gép hosszmetszete, a 3. ábra a gép keresztmetszete és a 4. ábra egy részlet. A gép az (A, B) és (C) főrészekből áll (1. ábra), melyek egészen egyformán vannak berendezve, azonban mintahogy azt már említettük, egymáshoz viszonyítv olyképen vannak eltolva, hogy az (A) főrész a szorzandó és szorzó egyeseiből keletkező eredményt, a (B) főrész a szorzandó és szorzó tízeseiből keletknző eredményt létesíti és így tovább. Minden főrész négy (a, b, c, d) elemből áll, melyek szintén egyformán vannak berendezve és mindegyik-ük a szorzandó egyegy számjegyének felel meg és pedig az (a) elem az egyesnek, a (b) elem a tízesnek és így tovább. Minden egyes elem az (1, 2, 8, 4, 5, 6, 7, 8) és (9) hengerpárból van fölépítve, melyek közül minden egyes pár az 1—9 számoknak felel meg és hengeralakú fölületein kiugrásokkal van ellátva. A 4. ábra a (7) hengerpárt kifejtett állapotában mutatja. A (z) kiugrások a henger alkotója mentén tiz, egymástól egyenlő távolságben fekvőhelyen vannak minden egyes hengeren elrendezve. A pároknál az egyes hengerek kiugrásainak száma olyképen van meghatározva, hogy az egyik henger kiugrásai az egyest és a másik henger kiugrásai a tizest adják a hengerpárnak megfelelő szám összes, nullától ki. lencig terjedő többszöröseihez. Ha pl. a (7) hengerpárt vesszük (3. és 4. ábra) úgy látható, hogy a jobboldali henger tiz sorában jobbról balra a 0, 7, 4, 1, 8, 5, 2, 9, 6 és 3 számoknak megfelelően vannak elrendezve a (z) kiugrások, míg a* baloldali henger tiz sorában balról jobbra 0, 1, 2, 3, 4, 5 és 6 tizes számjegyeknek megfelelő (z) kiugrások vannak elrendezve és az egész a «7» számnak 0—9 számokkal vett többszöröseinek és pedig 00, 07, 14, 21, 28,35, 42, 49, 56 és 63 szorzatoknak felel meg. Minden egyes hengerpár tengelyek segélyével az (e) keresztdarab egyik oldalán van csapágyazva, mely utóbbi a gépben függélyesen elrendezett (k) hengerre támaszkodó (f) görgőt tartja. A (k) hengert tengelye körül fogaskerékáttétel útján a vízszintesen fekvő ferde (1) fogasrúddal forgathatjuk, mely rúd Viszont fogaskerékáttétel útján az (m) fogastúd és az (n) "beállítófej segítségével ide-oda tolható. A (k) henger kilenc (y) kiugrással van ellátva (2. ábra), melyek a hengerfölületen csavarvonalalakban és egymástól egyenlő szögtávolságban vannak elrendezve az első és utolsó kiugrás kivételével, melyek közötti távolság kétszer oly nagy, mint a többi kiugrások közötf. Ezenkívül minden egyes kiugrás az (f) görgők megfelelő síkjában fekszik. Ezáltal a henger egyik alkotója mentén nullavonal keletkezik. A henger körkerületének egy tizedrészével 1 tovább, az (1) hengerpárhoz tartozó (f) görgővel egy magasságban egy (y) kiugrás van elrendezve, a nullavonaltól két tizedtávolságban a "(2) hengerpár (f) görgőjével egy magasságban a második (y) kiugrás és így tovább.Miden egyes hengerpárt a rajzon föl nem tüntetett rúgó olymódon befolyásolja, hogy I az (f) görgő rendesen a (k) hengerhez szorul. Az (a, b, c, d) hengerek másik végein a tengelyek az egymásba kapaszkodó (g, h) fogaskerekekkel vannak ellátva és minden egyes párból az egyik tengelyre még az (i) kúpkerék van erősítve (1. és 2. ábra). Ha egy hengerpárt a (k) henger megfelelő elfordítása által az (y) kiugrás útján jobbra eltolunk (2. ábra), úgy az (i) kúpkerék a függélyes (p) tengelyen lévő (o) kúpkerékkel kapcsolódik; a (p) tengely kúpkerékáttétel útján az (r) vízszintes tengely által forgatható. Az (r) tengely az (s) fogasrúd és e (t) beállítófej által mozgattatik. Minden egyes elemben az egymás fölött elhelyezett (1—9) hengerpárok oldalain az (u) rudak vannak elhelyezve, melyek fönt forgathatóan vannak a gépállványhoz erősítve és lent egy-egy fogban végződnek. A rudak minden egyes hengerpár magasságában a (v) kiugrással bírnak.
