62345. lajstromszámú szabadalom • Gép cimkéknek palackokra vagy hasonlókra való fölragasztásra

akkor a palack saját tengelye körül megfelelő forgómozgást kap. A ragasztóanyag a (g) tartányban (1 ábra) van elhelyezve, mely megfelelő hőmérsékleten tartatik, hogy a ragasztóanyag folyékony maradjon. A ragasztóanyagot a (h) cső vezeti az (f) száj darabhoz, mely csövet ^gy a gép által vezérelt (i) csap fölváltva nyitja és zárja. A csap tehát a ragasztóanyagot a gép sebességének megfelelően és ennek folytán a továbbított palackok számához képest engedi átlépni. A csap a ragasztóanyagnak a szájdarabhoz való hozzálépését megakadályozaa, ha a gép megállíttatott. Azon kis ragasztóanyagmennyiség, mely két palack között, vagy a palackról lecsöpög, egy az (f) szájdarab alatt fekvő kis tartányban összegyűjtetik és újból fölhasználható. 2. A címkék fölhelyezése. Mindegyik címkefajta ^egy-egy (j) szekrényben van elhelyezve, melyet a (k) állványzat képez, melynek belsejében, megfelelően elrendezett rúgók hatása alatt, egy lemez csúszik függélyesen. A címkék ezen a lemezen fekszenek és a rúgók oly módon működnek, hogy a legfölül fekvő címke mindenkor egy meghatározott magasságban készletben tartatik. A címkéket egymásután egy pneumatikus (1) szállítóberendezés emeli ki a (j) szekrényből. Az (1) szállítóberendezés a címkék méreteihez és alakjához képest egy vagy több szívószerkezettel bír. Ezek a szívószerkezetek egy hajlékony (m, n) csővezeték által az (o) légszivattyúval vannak összekötve, mely fölváltva szív és nyom. A szívószerkezetek egyébként tartókban vannak fölfüggesztve, melyek a (p) görbe tárcsákból a (q) keretekben vízszintesen és függélyesen elállíttatnak, miáltal a következő működés éretik el: Amikor az (m, n) csőben szívás uralkodik, a szívószerkezetek a (j) szekrénybe lépnek (1. ábra) és a szekrényből a legfölül fekvő címkét kiemelik és a palacknak ragasztóanyaggal ellátott része fölé vezetik (2. ábra), melyre lesülyedésük közben a cím-két fölhelyezik. Ebben a pillanatban az (o) légszivattyú nyomólégáramot küld úgy, hogy a szívószerkezetek a címkétől elválnak és a címke a ragasztóanyaghoz tapadva, a palackon marad. A szállítóberendezés azután ismét fölemelkedik, a (j) tartányhoz visszahalad és ebből most a legfölül fekvő címkét a következő palack részére kiemeli. Hogy a szívószerkezetek a (j) szekrényből ne emelhessenek ki egyidejűleg több címkét, a címkék szélei felé légáram fuvatik, mely az egyes címkék szétválását megkönnyíti. * Ha a palackra két címke ragasztandó, akkor a címkék hozzávezetésére két berendezés alkalmaztatik, melyek a 3. ábra szerint egymással szemben fekszenek. 3. A címkék odaszorítása. Ha a palackokra szélesebb címkék ragasztatnak, akkor a cimkék egyszerű fölhelyezése nem elegendő ahhoz, hogy a címkék szélei a palackhoz ragasztassanak. Ebben az esetben a leírt fölhelyézőberendezés mögött az (r) fogó alkalmaztatik, mely két hajlékony fogóféllel bír, melyek alsó vége le van gömbölyítve. A fogó függélyes irányban ide és oda mozgattatik. A lefelé való mozgásnál a két fogófél a címkékre fekszik és a címke széleit a palackhoz erősen odanyomja. A fölfelé való mozgás előtt a két fogófelet az (s) görbetárcsa szétnyitja oly célból, hogy azok az épen odaszorított címkeszéleket ne szakítsák le. A fogó időközönként működik, épúgy, mint a címkék fölhelyezésére szolgáló összes többi berendezések is. Ha a palackok az (r) fogótól eltávolodva készre címkéztettek, akkor az (a) szállítószalag (bl) végén kézzel leemeltetnek vagy mechanikusan a szállítószalagról egy más ismert szállítóberendezésre tolatnak. Hogy a palackoknak leesését elkerüljük, ha azok nem kellő időben emeltetnek le a szállítószalagról, mindegyik kellő időben le nem emelt palack egy a szállítószalag (bl) végén alkalmazott (z) ütközőbe ütközik, mely oly módon hat egy elektromos kontaktusra, hogy a gép a palack eltávolításáig megállíttatik.