62341. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékok nedvesítő erejének vagy anyagok nedvesítőképességének fokozására
- 2 — A szaponin tehát oldatban kb. 50-szer jobban benedvesítően hat, mint a szappan. Ez a sajátosság nem volt a szaponin nagy habképző erejéből következtethető, mivel habképző erő és nedvesítő erő nem azonosak. Sok oly anyag van ugyanis, melyek rendkívüli mértékben nedvesítenek, de nem habzanak, sőt olyanok is vannak, melyek a szappan vagy szaponinoldathoz keverve, ezek habképző erejét megsemmisítik. Másrészt vannak kiváló habzó szerek, melyeknek nedvesítő ereje csekély, vagy majdnem semmi. A szaponinnak nedvesítő szerül technika vagy efféle célokra való alkalmazása például oly oldatok vagy folyadékok előállításánál jön tekintetbe, melyek valamely anyaggal vagy testtel benső érintkezésbe hozatnak, vagy melyeknek az anyagba behatolniok kell. Ezen oldatoknál vagy folyadéknál a szaponinnak hozzáadása és az ezzel járó nagyobb nedvesítőképesség által a folyadékokban vagy oldatokban rejlő hatás fokoztatik. A szaponin nedvesítő szer gyanánt való alkalmazásában tág alkalmazási teret talál mindenféle anyagok festésében, színezésében és színtelenítésében, továbbá fehérítésében és impregnálásában álló eljárásoknál, ahol arról van szó, hogy a kezelendő anyagokat a folyadék igen jól megnedvesítse és ennek folytán jól át is hassa. Azonkívül a szaponin alkalmazása oly anyagok, például kenőcsök számára való nedvesítő szer gyanánt jön tekintetbe, melyek újabban többnyire emulzió gyanánt készíttetnek el, továbbá ragasztó szerek vagy effélék gyanánt, melyeknél ugyancsak szaponinnak alkalmas mennjiségekben való hozzáadása által az eredeti anyag nedvesítő ereje és hatása, nevezetesen a gyógyító, tápadó és efféle hatás fokozandó. A szaponint szilárd anyagokhoz, pl. poralakú anyagokhoz, kötszeranyagokhoz és effélékhez is hozzáadjuk, ahol arról van szó, hogy a nedvesség fölvételénél az eredeti anyag hatása fokoztassék. 1 A következőkben a szaponinnak a leg- | különbözőbb célokra való különböző alkalmazási módjaira térünk át. Fertőtlenítő vagy gyógyászati anyagok oldatainak a fertőtlenítendő bőrfölületekkel és sebfalakkal szemben jó nedvesítőképességgel kell bírniok; ezeknek a szereknek vizes oldatai azonban igen rosszul nedvesítenek. Itt tehát a szaponinoldat újólag fölismert nedvesítő ereje előnyösen kihasználható. Ha ezen oldatokhoz, pl. vizes bórsavhoz vagy ecetsavas-timföldoldathoz vagy efféléhez, habár csak csekély mennyiségben is, J szaponint adunk, ezen oldatok simán benedvesítően hatnak. Ha 34%-os formalinoldathoz 100 emsénként pl. 2 gr. quillaja-szaponint adunk, ezt a 100 cms -t 34000 cms -re hígíthatjuk (ami megfelel O'P/o-os oldatnak), mely oldat a normális zsíros bőrfölületet simán benedvesíti, vagy ha a formalinoldatot l°/0 -os hígításnak vetjük alá, vagyis ha 100 cm8 körülbelül 3'4 1. vízzel hígittatik, akkor 0-2 gr. szaponin fog hatást kifejteni. Vannak oly fertőtlenítő folyadékok, melyek szappant tartalmaznak. Azt gondolhatnók, hogy ily szereknél a szappan idézi elő a nedvesítést. Mint kiemeltük, a szappanoldat nedvesítő képessége a hígításnál igen erősen csökken, miért is a gyakorlati alkalmazásban a szappantartalmú eredeti folyadék hígításánál oly oldat keletkezik, mely egyáltalán nem, vagy csak tökéletlenül nedvesít. A szappannak ezen fertőtlenítő szerekhez való hozzáadása nem is azért történt, hogy a hígított oldatnak nedvesítő hatást kölcsönzünk, hanem hogy a fertőtlenítő szert oldatba vigyük, éppúgy, amint erre a célra más szereket is használnak, pl. krezotinsavas nátront. Ezért ajánlatos ily szappantartalmú szerekhez is kellő mennyiségű szaponint hozzáadni. Bármily anyag festésére, színezésére és szíritelenítésére, továbbá fehérítésére, csávázására és impregnálására való eljárásnál a szaponint nedvesítő szer gyanánt hasz! náljuk és a következőkben egyes eljárásokra j közelebbről térünk ki.
