62337. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos hajtású magajáró mezőgazdasági gépek működtetésére

második. (17) dobbal is föl van szerelve, melyen a (9) szántóföldön a (11), illetőleg (19) ponton' megerősített, illetőleg kifeszített (18) horgonykötél fut. Ezen ábra szerint továbbá a (6) kábel (7) külön fegyverzettel (fémburkolattal) van ellátva, amint ez a 3. ábrán külön kirajzolva látható, ahol is (14) a kábel fegyverzetét (fémbetétjét), (15) szigetelő burkolatát és (16) külön fegyverzetét (fómburkolatát) jelenti. E berendezésnél tehát a (2) elektromotorhoz az áram a (4) fölső vezetéken az (5) dugókontaktuson és a (6) kábel (14) fegyverzeten át jut, míg a visszavezetésre részben a (6) kábelnek a (2) elektromotor másik szakához és a mezei vasút (8) sínjéhez kapcsolt, a földdel összekötött csupasz (16) fémburkolata, részben pedig az ugyanezen "pontokhoz kapcsolt csupasz , (18) horgonykötél megfelelő darabja szolgál. Lényeges és mindkét a rajzon föltüntetett berendezésnél közös tehát az áramnak a gép haladása folytán föl- és letekercselődő, elszigetelt (6) vezetéken (kábelen) át történő be- és a földdel összekötött csupasz (7) vezetéken, illetőleg (7) és (18) vezetéken át való visszavezetése, míg az áramnak a szántóföldhöz a (4) fölső vezetéken át való hozzá és a (8) sinen át való visszavezetése lényegtelen a találmány szempontjából. Lényeges továbbá, hogy az áram visszavezetése a szántóföldön a (7) vezetéken, illetőleg a (7) és (18) vezetékeken át úgy történik, hogy ezen, a földdel •összekötött csupasz vezeték, illetőleg vezetékek nem vezetnek egész hosszukban áramot, hanem a kontaktus, melyet a gép az 1. ábra szerint, pl. egy (12) csúszó kontaktus (áramleszedő kengyel), a 2. ábra szerint pedig a (10) és (17) dobok segélyével létesít, úgy vándorol tovább, hogy a csupasz visszavezetőnek, illetőleg visszavezetőknek csak egy része van az áramkörbe beiktatva, nevezetesen azon része, amely a gépnek az (5) kapcsolási ponttól (dugókontaktustól) való mindenkori távolságnak megfelel. Ezzel szemben valamennyi eddig ismert, hasonlófajta berendezésnél az áram, a generátorhoz visszavezető útjában, a visszavezetőn, ennek egész hosszában keresztülfolyik. A találmánynak megfelelő vándorló kontaktus folytán, tehát az ellenállási veszteségek csökkennek, azaz a berendezés hatásfoka növekedik. Mint már föntebb említettem, a talalmány szempontjából lényegtelen, hogy a szántóföldberendezés, azaz a vezetékeknek pl. amajorban lévő erőmű és a szántóföld közt fekvő része miképen van kiképezve. Nem föltétlenül szükséges tehát, hogy ezen szántóföldberendezés fölső vezeték és sin legyen, hanem lehet ott is kábelt lefektetni. A találmány értelmében a földdel összekötött csupasz vezetéket, mely a szántóföldön nyugszik, ezen szántóföldberendezésnek szintén a földdel összekötött pólusával kell összekapcsolni, mimellett ismét lényegtelen, hogy ezen pólus a majorból a szántóföldhöz vezető egész úton (mint pl. sinek esetében), vagy csak egy, vagy több helyen van a földdel összekötve. Szintén említettem már, hogy a földdel összekötött (18) külön csupasz visszavezető, pl. a 2. ábrán látható berendezésnél, egészen el is maradhat, vagy helyette egyszerű horgonykötél is alkalmazható, mely áramot egyáltalában nem vezet, mert a (6) kábelnek a földdel összekötött, áramot vezető (7) erre, illetőleg (16) fémburkolata a földdel összekötött vezetőt képez, melynek beiktatott hossza a munkaútnak felel meg. Ezért, mint már szintén említettem, a csupasz visszavezető gyöngébb lehet, vagy egészen is mellőzhető. Minthogy az áram visszavezetése a földdel összekötött csupasz vezetéken át történik, a földdel való külön, szabályszerű összeköttetés is elmaradhat. A földvezeték megszakítása ekkor egyáltalában a főáramkör megszakítását vonja maga után, a kábel két fegyverzete közt lévő (15) szigetelőhüvely inegsérülése esetén pedig rövidzárlat keletkezik, mely szintén az üzem megszakítását eredményezi. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés elektromos hajtású magajáró mezőgazdasági gépek működtetésére,