62327. lajstromszámú szabadalom • Kemence endotermikus gázreakcióknak nyugodtan álló elektromos fényív segélyével való végzésére

' f^WTTT * - 2 tosan át, mely teBt a lángmagot körülvevő, ! a belső fúvókából kiáramló levegő szűkíté- j sét idézi elő. A gázokat (10) nél vízzel hű­tött (6) szekrény belső gyűrűalakú (7) és külső gyűrűalakú (8) nyílásain vezetjük ke­resztül. Az akna belsejében körülbelül 100 mm. higanyoszlopnak megfelelő túlnyomás uralkodik s ennek megfelelően a falazott kemeneeakna (11) ólomköpennyel van el­látva. A lángaknában két keresztüláramlott szakasz különböztetendő meg. A belső sza­kasz a lángot körülveszi és azt egyenessé teszi. Az elektróda átmérőjénél nagyobb belső (r2) átmérőjű fúvókának egyenesítő tendenciája olyan kifejezett, hogy segélyé­vel akár a szabadban is tetszőleges hosszú álló lángot tudunk előállítani. A belső le­vegőszakasz a fal mellett lévőtől aránylag csekély mozgással bíró levegőréteg által van elválasztva. Ez a levegőréteg a lángot körülvevő levegőt melegveszteség ellen bi­zonyos mértékben megvédi s így a lángot körülvevő levegőnek hőmérséklete igen ma­gas lehet. A belső fúvókából, kiáramló le­vegőnek hőmérséklete 1-től 2-ig fokozato­san emelkedik. A külső gyűrűalakú fúvókából a falmen­tén kifúvott levegő arra szolgál, hogy a láng által kisugárzott meleget fölvegye és hogy az (5) gyűrűtest profilvonala révén a láng hosszában áramló levegőhöz ütődve, azt szűkítse úgy, hogy a láng mentén áramló levegő a (7) kivágáson, a fal men­tén áramló levegő pedig a (8) kivágáson keresztül vezettessék el. A külső fúvókából kiáramló levegőnek olyan mgnnyiségűnek kell lennie, hogy annak hőmérséklete az (5) gyűrűtest közelében még valamivel ez utóbbi test olvadási pontja alatt legyen. A lángakna fölső végének szűkülése által a hűtőkészülékbe váló sugárzás okozta me­legveszteséget csökkentjük, továbbá azt ér­jük el, hogy az átmenet a magas hőmér­sékletről az alacsonyabbra lehetőleg hirte­len történjék. Ha a szűkítést a fal mentén vezetett levegő nélkül végeznők, úgy a láng mentén áramló levegőt nem lehetne olyan magas hőmérsékletre hevíteni, mert különben az (5) gyűrűtest anyaga szenvedne. Ismert tény az, hogy különböző áram­lási sebességgel bíró gáztömegek csak hosz­szabb idő alatt keverednek. Ennek folytán a fal mentén vezetett, az (5) gyűrűtestet védő nem nagyon magas hőmérsékletű le­vegő a gyűrűalakú (8) nyíláson, a lángot körülvevő levegő pedig a gyűrűalakú (7) nyíláson nyomul keresztül. Ha mindkét levegőmennyiséget egy nyíláson keresztül vezetnők el, úgy a magas hűmérsékletű láng-levegőnek és az alacsonyabb hőmér­sékletű fal-levegőnek közvetlenül a nyílás előtt végbemenő benső keveredése követ­keztében föllépő elégtelen lehűlés folytán, bizonyos bomlás állana be. Ha a (7) nyíláson lévő magasabb kon­centrációjú gázokat elkülönítve akarjuk föl­fogni, úgy a (9) kamrát két részre kell osz­tani. Az egyik részben a (7), a másik rész­cen pedig a (8) nyílásból jövő gázok áram­lanak. Ha a két részt, mint a rajz mutatja, egyesítjük, még akkor is megmarad az az előny, hogy a lánggal érintkezett gázoknak koncentrációjából fémfölületek általi lehű­tés folytán többet mentünk meg, mint a fal-levegővel valő összekeverés folytán, mert hiszen a (9) kamrában a keverés olyan hőmérséklet-szakaszban megy végbe, melynél a reakció már stabillá lett. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kemence endotermikus gázreakcióknak nyugodtan álló fényív segélyével való végzésére, azáltal jellemezve, hogy a rúd alakú (1) elektródához konaxiálisan példaképen két gyűrűfúvókából álló (4) fúvókatest van szigetelten elrendezve úgy, hogy a belső fúvóka a levegőt hengeresen, a külső fúvóka pedig kúp­alakúan fújja ki és a lángakna olyan profillal bír, hogy a fal mentén áramló levegő az akna fölső végén divergáló irányból, lényegében a kemence tenge­lyére merőleges és konvergáló irányba, végül pedig a kemence tengelyével pár­huzamos irányba vezettetik át. 2. Az 1. alatt igényelt, endotermikus gáz­reakcióknak nyugodtan álló fényív se­gélyével való végzésére szolgáló kemen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom