62299. lajstromszámú szabadalom • Eljárás könnyű köveknek, lemezeknek és hasonlóknak nagyolvasztók salakjából való előállítására

Magától értetődik, hogy ezen eljárásnak még további kiviteli alakjai is lehetségesek. Ha már most ezeket a laza, terjedelmes salakcsomókat egy fokozatosan megkeményedő réteggel vonjuk be, akkor természetesen közel fekszik az a veszély, hogy a lekötési folyamat olymódon megy végbe, hogy az egész massza magában megkeményedik és összesül. Eddigelé ez a veszély csak azáltal volt elkerülhető, hogy az anyag, tehát a laza terjedelmes salakcsomók a rajtuk lévő, fokozatosan megkeményedő réteggel együtt körülbelül 1 napi fekvés után átlapáltoltatott, illetve más módon mozgásba hozatott, hogy a lekötött folyamat megszakíttassék. Ez az eljárás természetesen körülményes és költséges, minthogy részben kézzel, emberi erő által végzendő.Ezzel szemben a jelen találmány azáltal létesít további javítást, hogy annak értelmében az anyag a betokozás után azonnal, illetve miután mindegyik salakcsomó a kötőanyag (cement, mész, salakliszt vagy hasonló) vékony rétegével bevonódott, meleg vízgőz Itatásának tétetik ki. A meleg vízgőz által a még friss bevonat lekötési folyamata olymódon gyorsíttatik, hogy az anyag már rövid idő múlva, és pedig rendszerint 10—15 perc után kellően lekötődött úgy, hogy az egyes' szemcsékkésőbbi egymáshoztapadása vagy összesülése elkerültetik. Az eképen előkészített és kezelt töltőanyagot azután még bizonyos időn át meleg vízgőz további behatásának tehetjük ki, hogy a megkeményedést befejezzük, vagy pedig az anyagot további kezelés nélkül is rakásokra lapátolhatjuk, vagy alkalmas tárházakba szállíthatjuk és azután a fokozatos további megkeményedésnek tehetjük ki. A iflost említett célra meleg vízgőz helyett a nagy olvasztóüzemnek szénsavban gazdag elvonuló gázait is felhasználhatjuk, vagy pedig esetleg mindkettőt, nevezetesen a vízgőzt és az említett, szénsavban gazdag elelvonuló gázokat egyidejűleg is alkalmazhatjuk. A leírt módon a kész formadarabok megkeménjedése is gyorsítható, amennyiben a köveket vagy hasonlókat, lemezeket stb. rövid idővel a sajtolás vagy a formázás után meleg vízgőz vagy szénsav behatásának tesszük ki. Habár a föntebbiekben a találmány főleg: az előállítandó kövek vagy hasonlók töltőanyaga gyanánt szolgáló közbenső anyag vagy alapanyagok készítésével kapcsolatban Íratott le, természetes, hogy a találmány a kövek, lemezek stb. előállítására használható, nagyolvasztósalakból készült kötőanyag előkészítésére is kiterjed. A könnyű köveknek a törzsszabadalom szerinti eljárás értelmében való előállításánál időközben kitűnt ugyanis, hogy a salakhomok igen gyakran még vascseppeket vagy hasonlókat tartalmaz, melyeknek kiválasztása különböző okokból célszerű. Ezek a vasrészek egyrészt értékes anyagot képeznek és azoknak a salakból való kiválasztása már ez okból is kívánatos. Másrészt azonban ezek a vasrészecskék a kövek sajtolásánál a gép járását zavarják úgy, hogy a vasrészecskék előzetes eltávolítása ez okból is szükséges. Végül a kövek súlya szükségtelenül növeltetnék, ha ezek a vasrészecskék a kövekben maradnának. E hátrányok kiküszöbölésére a találmány értelmében a salakhomokot olymódon kezeljük, hogy a salakhomoknak a könnyű kövek előállítására kötőanyag gyanánt való alkalmazása előtt a nehéz vasrészecskéket kiválasztjuk, ami nyomólégáram segélyével történik. Az apró salak és a salakhomok, mint ezt a csatolt rajz mutatja, az (a) vályún csúszik lefelé és emellett a ősalakot a (b) fúvókából kilépő erős nyomólégsugár éri. Emellett az egyes szemcsék súly és nagyság szerint osztályoztatnak, mint ezt a rajz vázlatosan mutatja. A nagyobb, könnyű és lyukacsos salakcsomók az első (1) szakaszba esnek, minthogy a nyomólégsugár által legmesszebb vitetnek. A kisebb, könnyű szemcsék a (2) szakaszba esnek, míg a (3) szakaszba a kisebb nehezebb szemcsék kerülnek és végül az esetleges nagyobb nehezebb salakdarabok a (4) szakaszba kerülnek,, míg a vascseppek, jelentékenyen nagyobb súlyuk foly-