62299. lajstromszámú szabadalom • Eljárás könnyű köveknek, lemezeknek és hasonlóknak nagyolvasztók salakjából való előállítására

szemcsékből vagy a salakhomokból őrlés által kapott kötőanyag helyett tetszésszerinti más oly kötőanyagok, mint pl. cement, mész vagy hasonló anyagok használhatók, melyek úgy a laza salakcsomókkal való kötődésre, mint a laza salakesomóknak egy, a külső behatásokkal szemben kellően ellentálló burkolattal való bevonására is képesek, hogy a könnyű kövek az építkezési célokra szükséges magas nyomásszilárdságot kapják. Megállapítottam ugyanis, hogy e tekintetben, tehát úgy a kövek előállítására szolgáló kötőanyag gyanánt, mint az egyes salakcsomók bevonására is nem kell kizárólag a salakszemcséket alkalmazni, hanem hogy az utóbbiak más, hasonlóan ható anyagok által is eredményesen helyettesíthetők. A törzsszabadalom 5. igénypontja szerint a salak szemcsézése víz és nyomólevegő egyidejű behatása által végeztetett, mert ezen az úton a salak aránylag könnyen alakítható át laza és könnyű csomókká. Már most azt találtam, hogy ez az eljárás legjobban savanyú vagy hosszú salaknál foganatosítható, míg> a bázikus vagy rövid salak kevésbbé jól dolgozható föl ezen a módon. Hogy azonban az utóbb említett nagyolvasztósalakot is habos, lyukacsos maszszává tárhassuk föl, a találmány értelmében fölaprított természetes horzsakövet, kvarcot vagy hasonló kovasavtartalmú anyagot adunk a bázikus salakhoz, míg ez még tűzfolyós állapotban van. Ezen pótlékok által nemcsak a salak vegyi összetétele változik meg, hanem a pótléknak a tapasztalatok szerint lyukacsképző hatása is van. A salakot ezek a pótlékok némileg habossá teszik és a víz bevezetésénél azután a terjedelmes és laza salakcsomók képződnek. Megjegyzendő, hogy a természetes horzsakő, kvarc vagy hasonló hatású kovasavtartalmú anyagok hozzáadása természetesen akkor is célszerű, ha a fölaprítást és szemcsézést nem a salakhoz vezetett víz és nyomólevegő segélyével, hanem valamely tetszésszerinti más módon, mint pl. mechanikus behatás által végezzük. Emellett azt találtam, hogy az eképpen előállított salak időnként túlságos nagy darabokat képez, melyek nem használhatók jól a könnyű kövek előállítására. E hátrány elkerülésére a salakot nem zárt áramban hagyjuk a vízbe folyni, hanem a salakáramot előzőleg fölosztjuk, amennyiben szitaszerűen átlyukasztott fölületen vagy mélyített barázdákkal ellátott kúpon vagy hasonlón vezetjük tova. Ez azonban nem tartozik a találmányhoz. A salakáram ezen fölosztására más mechanikus berendezések is használhatók úgy, hogy a salak vékony és finom sugarak alakjában csörgedezik a vízbe. A természetes horzsakő, kvarc stb. hozzáadásánál azt találtam, hogy valószínűleg nem egyedül a kovasav behatásában rejlik az ezen pótlékok által elért hatás főoka. A természetes horzsakő sok kovasavon kívül bizonyos százalékban timföldet is tartalmaz és valószínűleg a timföldtartalom az oka az elért új hatásnak. Az ezirányban végzett különleges kísérletek azt eredményezték, hogy éppen a timföld hozzáadása hat be igen előnyösen a salakképződmény szívósságára és szilárdságára akképen, hogy a timföldpótléknak a keverékben való nő velésénél a habos salak sokkal stabilabb terméket ad, mint a tiszta kvarchomok hozzáadása, habár a keverék az utóbbi alkalmazásánál is igen jól habzik ós jó terméket szolgáltat. Ehhez képest tehát a találmány értelmében a. nagyolvasztósalak habossá tételére kovasav- és timföldtartalmú anyagokat keverünk a folyékony salakhoz, mely célra alkalmas, könnyen zsugorodó, könnyen olvadó anyagot is használhatunk. A nagyolvasztósalak fölfúvását azután minden különleges szemcsézés nélkül, víz és nyomólevegő, vagy nyomógáz segélyével végezhetjük. Ezt az eljárást oly módon foganatosíthatjuk, hogy a folyékony nagyolvasztósalakhoz keverendő anyagokat, mint pl. könnyen zsugorodó agyagot vagy hasonlót, vagy más, nagyobb mennyiségekben kovasavat és timföldet tartalmazó anyagokat a tűzfolyós salakhoz keverjük, mimellett a