62297. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű erőgép

Megjelent 1914. évi január lió 37-én. MAGY. SZABADALMI 1ÍIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 62297. szám. V/d/Sí. OSZTÁLY Kétütemű erőgép. SCHNEEBELI HUGO. MÉRNÖK PÁRISBAN. A bejelentés napja 1912 julius hó 6-ika. Elsőbbsége 1911 julius hó 7-ike. A bejelentés szerinti erőgép az összes ismeretes erőgépektől anhyiban különbözik, hogy nemcsak égési mótor, hanem öngyújtásos robbanómotor gyanánt is használható. Minthogy a lassú elégés gazdaságosabb, mint a robbanás által előidézett erőkifejtés, ennék folytán a gép főképen olykép van építve, hogy lassú elégéssel dolgozzék, de egyidejűleg úgy van szerkesztve, hogy a vezeték eltörésének esetén a vezénymű egyszerű szabályozása révén a gép mint robbantómótor és midőn a szükséges javítások megtörténtek, a gép megint mint égési mótor dolgozzék. A mellékelt rajzon ezen erőgép vázlatosan van föltüntetve. Az 1. ábra a gép hosszmetszeté, a 2. ábra a szabályozószelepek hosszmetszete, a 3. ábra az 1. és 2. ábra X — Y vonal szerinti keresztmetszete, a 4. ábra az 1. és 2. ábra V—Z vonal szerinti keresztmetszete. Az (A) dugattyú alsó holtpontjának közelében az égéstermények (0) hasítékon át a szabadba tódulnak. Midőn a nyomáskiegyenlítés megtörtént és a fölfelé mozgó dugattyú az (o) hézagokat lefödi úgy, hogy a külső levegővel való közlekedés elzáratik, akkor a dugattyú fölötti egész tér égésterményekkel van megtöltve. A kipuffogás, folyamata alatt a (bl) vezetéken és (b) szelepen át az első (E) kamrába vezetett égőanyag a (g) csatornába, innét a (H) kamrába tódul, mely a (B) benger belső terével a hengerfalban érintőleg kiképezett (R) és (N) nyitások (3. ábra) révén közlekedik. A légköri nyomás alatt álló égési termékekbe egy oxigénszegény közegen keresztül bevezetett égőanyag a hengert kitöltő égéstermékek fölött külön réteget képez. Az égéstermékek a dugattyú és az égőanyagréteg között, mint ütközőréteg szerepelnek. Mihelyt a dugattyú az (0) hasítékokat elzárja, az ütközöréteg valamint az égőanyagréteg annyira sűríttetik, hogy hőmérsékletük az égőanyag elégési pontját túlhaladja. Az (A) dugattyú fölső holtpontjának közelében az égési levegő vagy oxygén a (C) szelepen át közvetlenül a (H) kamarába tódul és az égőanyag öngyújtása és elégetése bekövetkezik. Természetes, hogy ekkor az (E) kamarában lévő égőanyag is elég. Az elégés meglehetősen isothermikusan történik, mert az égőanyag csak akkor éghet el tökéletesen, ha a lassanként bevezetett oxygénmennyiség elegendő. Midőn az