62284. lajstromszámú szabadalom • Fészkén elforgatható elzáróelem

- 2 -segítségével eszközöljük, ami a csúszófölületének lekopása után az elzáró elem pontos beállíthatása céljából mindenkor szükségessé is válik. A (17) tengely fölső végére a (26) peremmel és két hüvelykszerű (27) nyúlvánnyal ellátott (25) hüvely van erősítve. A (27) nyúlványok oldalai csavarfölületekként vannak kiképezve. A (25) hüvelyre ráhúzott (28) cső (29) peremével a (26) perem alá nyúlik, s helyzetében a (25) hüvellyel kapcsolatos (25') cső tartja meg. A (28) cső szembenfekvő helyein előnyösen azonos emelkedésű, de a (27) hüvelyhez képest ellenkező menetű csavarvonalban hajló (31) hasítékok vannak. A (25') csövön egymással szembeeső sugárirányú (32) nyúlványok vannak, amelyek az egyik irányban történő forgás közben a (28) csőből lefelé nyúló (3 5) pecekbe kapaszkodnak. A (23) nyúlványok azonban nem illeszkednek közvetlenül a (33) pecekhez úgy, hogy a (25) hüvely szűk határon belül üresen foroghat. A (28) cső a (11) elzáró elem alsó végén lévő (35) üregben bizonyos játékkal helyezkedik el és két sugárirányú (28') nyúlványa van. Ezen nyúlványok és a (10) szelep (10') nyúlványai közé vannak a (37) nyomórugók beszorítva. A (35) üregen harántirányban egy (38) csapszög hatol keresztül, amelyen két pár görgő foroghat és pedig a (39) görgők a (31) hasítékokban, a (41) görgők pedig oly helyzetben, hogy a (27) hüvelyek hatáskörébe esnek. A (17) tengely illetve (28) hüvely tengelyirányú eltolódás ellen biztosítva van, s a (37) rúgó nincs reá hatással, mert a hüvely elforgása annak eltolódása nélkül nem lehetséges. A rúgó feszítő ereje tehát a szelepen érvényesül, amelyet a (17) tengely forgása irányában elforgatni törekszik. Eközben a (39) görgők a (31) hasíték fölső szélén csúsznak s ily módon a szelepet fészkére szorítják. A részek első beállításánál a (23) csavarházat annyira rác3avaroljuk a (17) tengelyre, hogy a (37) rugók kellőkép megfeszüljenek. A (32) nyúlványoknak és. (27) hüvelyeknek ekkor bizonyos távolságban kell lenniök a (33) csapoktól illetve (41) görgőktől, úgy hogy ezen részek egymásrahatása nem következhetik be közvetlenül. A gépnek az 1. és 4. ábrán jelzett nyíl irányában való jáz-atása közben a (32) nyúlványok a (33) csapokba kapaszkodnak és a szelep elforgását idézik elő egyrészt a (37) rugók hatására, másrészt a (31) hasítékok alsó szélének a (39) görgőkkel való kapcsolata folytán. Ha a (10) szelep jelentékeny ellenállást fejt ki az elforgatás ellenében, akkor a rugók megfeszülnek és a (31) hasítékok a (39) görgőkön végigcsúsznak. Ennek eredményekép a szelep tengelyirányban eltolódik, amennyire azt a (31) hasítékok fölső széle megengedi, amely úgy van elrendezve, hogy a fölfelé irányuló tengelyirányú eltolódás a szelep tömítő zárását nem szüntetheti meg. Amint a szelep fészkéről fölemelkedett, forogni kezd, mert a rúgó feszítő ereje és a (31) hasítékból és (39) görgőből álló erőátvitel vízszintes összetevője érvényre jutnak. A gép megállításakor lehetséges, hogy a (17) tengely ellenkező irányú forgást végezzen, amikor is a (32) nyúlványok a (33) csapoktól eltávolodnak és a (27) hüvelykek a (41) görgőkön csúsznak. A (39) görgőket tartó (38) csapszög ekkor a (31) hasítékok és (27) hüvelykek alkotta villában foglal helyet, s a szelep visszafelé foroghat, anélkül, hogy tartanunk kellene attól, hogy a szelep a (31) hasítékok fölső széleinek a (39) görgőkbe való kapaszkodása folytán fészkére fog szorulni. Mihelyt a szelep megreked, a (27) hüvelykek működésbe jutnak és a (41) görgőkön csúszva a szelepet megemelik. Az elzáró elem eszerint mindkét irányban forgatható anélkül, hogy megrekedésétől kellene tartanunk. A szelep beállítása a fogattyútengelyhez képest egyszerűen a (17) tengelynek hosszirányában való eltolása útján történik. Aszerint, amint ezen eltolás fölfelé vagy lefelé irányul, a szelep az óramutató járása értelmében vagy az ellenkező értelemben forgatható el.