62176. lajstromszámú szabadalom • Lábtörlő

8. ábra a 7. ábrán föltüntetett lábtörlő­nek egy részletét mutatja be távlatrajzban. Az 1. és 2. ábrabeli elrendezésnél a tin­csek foglalatai az üreges (p) sínekbe vagy hasított csövekbe vannak betolva, amelye- j ket a (w) szögvas tart; ezen szögvasnak I függélyes szárai a csövek, vagy sinek ke­resztmetszeteinek megfelelő (wl) nyílással vannak ellátva. A szögvasak alsó, vízszintes szárai képezik a lábtörlő fölfekvő fölületét. A szögvas fölső széléről a csövek vagy si­nek nyílásaiba belenyúlnak a (w2) nyelvek, amelyek ily módon megakadályozzák a cső illetőleg sín szárainak összenyomását. Ezen nyelvek vagy az egész nyílást, vagy pedig csak annak egy részét töltik ki. Az 1. ábra ezen nyelvek mindkét alakját bemutatja. Lapos gerincvasak alkalmazásánál a nyel­veket ezeken is elrendezhetjük. A 3. 4. és 5. ábrán föltüntetett* elrende­zésnél profilírozott keresztmetszetű, a jelen esetben négyzetkeresztmetszetű (f) magrudak vanaak alkalmazva, amelyekre a tincsfog­lalatoknak szintén négyszögletes alakú (dl) szemei vannak rátolva és ily módon elfor­dulás ellen biztosítva vannak. Az (f) mag­rudak keresztül mennek a kettős T-alakú (y) sín (x) gerincének megfelelően alakított, a jelen esetben tehát négyszögletes, nyílá­sain úgy, hogy ezáltal a rudak forgásuk­ban megakadályoztatnak és amellett biztos támaszt nyernek. Az (y) síneket húzott vagy préselt lemezből, vagy esetleg két ] vas összetétele útján, vagy pedig más módon állíthatjuk elő. Az (y) sinek fölső (n) kari­mái vagy fejrészei az (f) magrudak fölött mindkét oldalt (zl kivágásokkal vannak el­látva, amelyekbe a tincsfoglalatok fölső szélei belenyúlnak úgy, hogy azokat egé­szen az (x) síngerinchez hozzátolhatjuk. A (z) kivágások a törlő használata alkalmával a tincsfoglalatoknak, a magrúdból fölfelé kinyúló végét kihajlás ellen biztosítják ós amellett azokat össze is tartják úgy, hogy a foglalatvégek összegelése vagy más­nemű összeköttetése fölöslegessé válik. \ Az üreges (p) sinek vagy hasított csövek alkalmazása esetén a többi harántrészekkel, úgymint a (q) laposvas, a (w) szögvas, vagy az (s) rövid gerinccel fölváltva, az (r) csö­vek vagy (d) tincsfoglalatok közé a haránt­sorokban az (r) gyűrűket is rendezhetjük el, (7. és 8. ábra), amelyeket a tincsek közé a (p) csövekbe vagy más hasonlókra húz­zuk föl. Ezen karikák részekre osztják a (p) csöveket és azokat a tincsfoglalatok által ki nem töltött helyeken merevítik, továbbá megakadályozzák ezen csövek szá­rainak szétnyílását és széthajlását, minek következtében a tincsfoglalatok nem lazul­hatnak meg és nem oldódhatnak ki. A gyűrűket szintén elláthatjuk az előbb leira­tokhoz hasonló (w2) nyelvekkel a csövek­nek a tincsek között előálló összenyomás vagy deformálás megakadályozása céljából. A (p) csövek végeit az (u) helyein valami módon biztosíthatjuk. A lábtörlő haránt­részei közül egy, vagy több, például a 6. ábrabeli elrendezésnél a lábtörlőnek (j) hossz­részén keresztülmenő (n) harántrúdak vagy a 7. ábrabeli elrendezésnél a rövid (s) ge­rincek a törlőtestből kiállhatnak oly célból, hogy azok segélyével a lábtörlőt elvitel ellen biztosíthassuk. Az első esetben a törlőből kiálló rúdak az (ni) hurokká vannak hajlítva, amelyekbe a (t) láncokat vagy lemezpéntokat helyez­zük be. Ezen láncokat vagy lemezpántokat, vágy az (s) hídrészek meghosszabbítását az ajtó alatt lévő, vagy az ott külön elrende­zett hasítékon átdughatjuk és az ajtón belül oldhatóan megerősíthetjük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Lábtörlő, azáltal jellemezve, hogy « la­posecset alakú hossztincsek a profilíro­zott keresztmetszetű (f) magrudakra van­nak rátolva, amelyek a rudak kereszt­metszeteinek megfelelő alakú (dl) tincs­foglalatokon és a harántsineknek vagy haránttartóknak ugyanolyan alakú nyílá­sai mennek keresztül és ezeken a tincs­foglalatok a hosszirányban való elmoz­gatás és elfordulás ellen támaszt nyer­nek. 2. Az 1. alatt igényelt lábtörlő, azáltal jel­lemezve, hogy a profilírozott magrudak az egyes haránttartók megfelelően ala-

Next

/
Oldalképek
Tartalom