62144. lajstromszámú szabadalom • Gomblyukkivarrógép
(188) kengyel mozgatja, mely a (189) csapon elforgathatóan van ágyazva és mely a karjain ágyazott görgőivel a (178) hüvelynek (190) hornyával kapcsolódik. A (188) kengyelnek (191) karjára a (192) torziós rúgó hat, mely ezt a kart akként forgatja el, hogy a hüvelynek ezen forgás által előidézett eltolódásánál a hüvelynek fölső végén elrendezett kapcsolószerkezetbe kapcsolódik. Ha a gép nyugalmi helyzetében van, a hüvely a középállását foglalja el és a (194) bekapcsoló emeltyűn elrendezett (193) kilincs azt ezen helyzetében rögzíti. A kilincset a (195) rúgó tartja a működési helyzetében. Ha a bekapcsolóemeltyű ezen rúgó hatása ellenében, lenyomatik, a (188) kengyel szabaddá válik és a (192) rúgó a (178) hüvelyt akként tolja el, hogy az ennek fölső végén elrendezett kapcsolószerkezet kapcsolódik be és a (31) fogaskerék, aránylag nagy sebességgel, egy bizonyos nagyságú elfordulást végez, mely elfordulás közben a vágószerkezet a szövetfogót elzárja és a gomblyukat képező hasítékot, vágja. Ezután a szövetfogó előre mozog és a hasítékot a kivarró helyzetbe tolja. A (31) fogaskeréknek ezen forgása közben (5. ábra) a (84) tengelynek tengelykapcsolóját a (160) mozgató büjyők kikapcsolva tartja. Ha a szövetbe vágott és a gomblyukat képező hasíték a kivarró helyzetbe jutott, a (174) • mozgató bütyök az ütközőkart a működőállásából kitéríti és a kapcsolást végző (159) rúd a (160) mozgató fölületnek végét éri el úgy, hogy az öltőket hajtó tengely forgásnak indul. Ugyanekkor a (178) hüvely is eltolódott úgy, hogy az alsó végén kiképezett kapcsolószerkezet bekapcsolódik. Ugyanekkor a (196) emeltyűnek egyik vége a (31) fogaskeréknek alsó fölületén kiképezett (197) excenterhoronyba hatol. Ez az emeltyű másik végén, a (198) fogas ív útján a (188) kengyelnek egy hasonló fogas ívével kapcsolódik.' A (31) fogaskereket ekkor a (84) tengely hajtja, mely most az öltőket is működteti. Ha a gomblyuknak kivarrása befejeződött, a (159) rudat a (160) mozgató borda megemeli és a (84) tengelynek tengelykapcsolója kikapcsolódik (5. ábra). Egyidejűleg a (174) mozgatóbütyök is elereszti a (173) kart úgy, hogy az ütközőkar a (160) mozgató bordának pályájába jut. A (84) tengely ekkor a nyugalmi állásában megáll. Ugyanekkor, a (178) hüvelynek eltolása céljából, a (197) excenterhorony is mozgatja a (196) emeltyűt (20. ábra) úgy, hogy a hüvelynek fölső részén elrendezett kapcsolószerkezet bekapcsolódik. Ezenközben a bekapcsoló emeltyűnek (193) kilincse a (191) kar pályáján kívül fekszik, amennyiben a (31) fogaskeréken kiképezett (199) ütköző (21. ábra) a bekapcsoló emelyűnek (200) karjával érintkezik és így a (193) kilincset mindaddig működésen kívül tartja, míg a (191) kar a kilincs előtt el nem k haladt. Amikor ez bekövetkezett, a (193) kilincs ós a bekapcsoló emeltyű ismét szabaddá válik. A (178) hüvelynek fölső végén elrendezett kapcsolószerkezetnek bekapcsolódása után a (31) fogaskerék fordulatának utolsó részét aránylag nagy sebességgel végzi el és ezenközben a szövetfogót a kezdeti állásába vezeti vissza, ahol azt ki is nyitja. Amint a (31) fogaskerék a kezdeti állásába visszatért, a (197) excenterhorony a (196) emeltyűt elforgatja és a (178) hüvelyt annyira eltolja, hogy az ennek fölső végén kiképezett kapcsolószerkezet kikapcsolódik. Ekkor a (191) kar a (193) kilincs mögött áll és a (197) excenterhorony oly helyzetet foglal el, melyben az a (178) hüvelynek fölső végén elrendezett kapcsolószerkezetnek bekapcsolódását a behapcsoló emeltyűnek újból való kiváltásánál nem gátolja meg. A (31) fogaskeréken (19. ábra) a már említett excenterfölületeken kívül még a (201) excenterborda is van alkalmazva, mely a (202) rudat megemeli. A (202) rúd a fonalfeszültséget kisebbitőszerkezetet (22. ábra) működteti. Az öltőknek működése közben a (201) borda (19. ábra) a (202) rúddal nem működik együtt és a (102) fonalfeszítő szerkezetnek korongjait a (203) rúgó egymásra szorítja (22. ábra). Amikor az öltök működésüket befejezték, a (202) rúd a (201
