62108. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet valamely lengő testen fölfüggesztett inga egyensúlyi helyzetének föntartására

Az a=o esetében a (J) segédinga, amint azt a megfigyelés közvetlenül mutatja és a 26. egyenlet is bizonyítja, az (A) főingához képest állandóan nyugalomban marad úgy, hogy a (GH) pörgettyűrendszer hatástalanná lesz. A (GH) pörgettyűrendszert tehát, ha a főinga nem egy ágyútoronyban lenne fölfüggesztve, hanem egy olyan testen lenne ágyazva, mely a hajótethez képest nem foroghat, egészen el is lehetne hagyni. Ez esetben a főingának sem kellene kardanikusan fölfüggesztve lennie, hanem elegendő volna azt két olyan csap segélyével is fölfüggeszteni, melyeknek tengelye a hajó hossztengelyével párhuzamos. Ha a főtengelyt kardanikusan függesztjük föl és egy a (GH) pörgettyűrendszerhez hasonlóan elrendezett második pörgettyűrendszerrel szereljük föl, akkor e pörgetttyűrendszert arra használhatók föl, hogy a bukdácsoló mozgás befolyását is kiküszöböljük. Ez semmi nehézséget sem okozna,minthogy a bukdácsoló mozgás ugyanolyan fajta törvény szerint megy végbe, mint a gördülő mozgás, mely eddig egyedül vétetett figyelembe. A fönntebbi vizsgálatok azon föltevés mellett végeztettek, hogy a hajó lengései pontosan a sinustörvény szerint mennek végbe. Az (A) főinga egyensúlyi helyzete azonban ismertetett szerkezet segélyével akkor is nagy megközelítéssel változatlanul • fönntartható, ha komplikáltabb fajta lengésekről van szó. Erre azonban nem kívánunk részletesebben kitérni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szerkezet valamely lengő testen fölfüggesztett inga egyensúlyi helyzetének fönntartására, azáltal jellemezve, hogy az egyensúlyi helyzet fönntartása céljából az (A) ingára kifejtendő nyomaték létrehozására egy (D) ill. (G) lenghető keretben egy (E) ill (H) pörgettyű van ágyazva és hogy egy (F2, Pl, F, d3), ill (J, Jl, J2, g2) berendezés van alkalmazva a (D) ill. (G) pörgettyűkeret olymódon való mzogatására, hogy ez a (B) test lengéseinél, melyen az (A) inga föl van függesztve, ezen (B) testtel resonanciában lengjen. 2. Az 1. pontban igényelt szerkezet kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a (D), ill, (G) pörgettyű-keret egy csillapítóval ellátott (F2) ill. (J) segédingával kényszermozgása kapcsolatban áll, melynek méretei úgy vannak megválasztva, hogy a (B) test lengéseinél, melyen az (A) főinga föl van függesztve, ezen (B) testtel resonanciában lengjen. 3. A 2. pontban igényelt szerkezet kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az (A) főinga kardanikusan van fölfüggesztve és két egymástól független (I>E) és (GH) pörgettyűrendszer befolyása alatt áll, melyek úgy vannak elrendezve, hogy az általuk létesített nyomatékok vektorai, legalább is megközelítőleg, a kardanikus fölfüggesztés két tengelyének irányába esnek és egy-egy az (A) főingán elrendezett (F2), ill. (J) segédingával vannak összekötve, mely tengelye a kardanikus fölfüggesztésnek a hozzátartozó (DE), ill. (GH) pörgettyűrendszernek megfelelő tengelyével párhuzamos, amidőn a (B) lengő test középállásában van. 4. A 2. pontban igényelt szerkezet kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az két, egymással elektromos áramkör által összekötött induktorral van ellátva, melyek egyikében a segédinga mozgása folytán egy ennek szögsebességével arányos elektromotoros erő, másikában pedig az (A) főinga és ennek ágyazása közt föllépő relatív mozgás folytán egy ezen mozgás szögsebességével arányos elektromotoros erő jön létre. 5. A 3. és 4. pontokban igényelt szerkezet kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az két, (c2, a5 és a6, f3) valamint (t>2, . c4) és (a8, i3) induktorpárral van ellátva, melyek egyikét (a c2, a5) és (a6, f3) induktorpárt a kardanikus fölfüggesztés egyik tengelye körül végbemenő relativ