62098. lajstromszámú szabadalom • Eljárás finoman elosztott kolloidszerű indigó előállítására
szabadalmi leírásban ismertetett zöldes feketés-barna kristályos indigóbiszulfát könnyen képződik az indigónak magasabb hőfokú (30°) kénsavba való fokozatos bevezetése és jó kavarás által; ugyancsak kristályos szulfát képződik az előbb említett igen sűrű, az új indigószulfátból álló magmának hosszabb ideig tartó kavarása által, főleg magasabb hőfokon. A 121450. számú német szabadalmi leírásban ismertetett indigószulfáttal szemben az előbb jellemzett eljárás szerint kapott indigószulfát tárgy- ós födőüveg között teljesen más képet mutat, ugyanis a 121450. számú német szabadalom esetében durva zöldes-feketé3 kristályaggregátumok vagy durva egyes kristályokat látunk; a masszából kivált indigószulfát homokosabb is, a massza maga pedig tetemesen hígabb. A vízzel való szétbontással a két kérdéses szulfátból kapott indigó egymástól teljesen különböző. A 121450. számú német szabadalom szerint kapott indigó, valamint pl. a kereskedelemben előforduló 8 és S B indigófajták is a mikroszkop alatt észrevehetően kristályosak, nagyítás alatt egyes részecskéikben igen sűrűnek és sötétnek látszanak a látótérben, erősen fölhígított paszta alakjában, nátronlúggal való szétdörzsölés után sem futnak áta szűrőn; szubstrátumokkal pl. baryttal, egyáltalában vagy csak igen csekély pigmentező képességet mutatnak, igen gyorsan leülepednek, ami igen híg iszapnak kapilláris csőben való centrifugálása által állapítható meg, baktérium-centrifuga segélyével és azonkívül is mutatnak különbségeket a jelen találmány szerint kapható indigóval szemben. Ez utóbbi a legerősebb nagyítás mellett is, mikroszkop alatt világoskékes, a legparányibb részecskékből állónak látszik, tulajdonképen fölismerhető kristályos struktura nélkül úgj^ hogy amorph alakzatok vagy aggregátumok képzetét kelti; vízzel való erős hígításnál igen nehezen leülepedő kék folyadékot ad, ami a bakteriumcentrifugában is beigazoltatik, szűrésnél a folyadék nagyrészt átvonul a szűrőn. A paszta elkenésnél, pigmentszerű jellegű és beszárításnál hozaganyagokkal, vagy azok nélkül, a természetes indigóhoz igen hasonló termékeket ad. Ez az indigó a hideg erjedőcsávában és a hideg glukozecsávában igen könnyen csávásodik és egyébként is mutat különbségeket. Az így kapott indigó azonos azzal az indigóval, melyet az 53706. 1. számú törzs- és az 57034. számú pótszabadalmak szerint kapunk. Példa. 700 kg. 60° Bé sűrűségű kénsavba, melyet 15°-ra vagy az alá pl. 0,5°-ra stb. vagy 0° alá is lehűtöttünk, 100 kg. M L B jelű indigóport adagolunk be, ami az alkalmazott hőfokhoz mérten, de nem nagyon lassan történik. Egész rövid ideig tartó kavarás után mintegy 5°-os hőfokemelkedés mellett, igen merev magma keletkezik, mely fölkenés után, főleg két üveg közé sajtolva, buzavirágkéknek látszik és a fönt említett további jellegzetes sajátságokkal bír. Az indigó adagolása' és a magma gyors földolgozása mechanikai szerkezetekkel (pl. csavarral stb.) gyorsítható, főleg pedig a kénsav mennyisége is igen korlátozható, amennyiben pl. kevés kénsavval és aránylag sok indigóval állíthatunk elő gyúrható és vékonnyá hengerelhető masszát, ami esetleg folytonosan is törtéuhet. Ezt követőleg azután a szulfátnak vízzel való megbontása történik. Emellett hogy sűrű magmát és hogy az ú. n. «kék» szulfátot zöldes-fekete szulfáttól mentesen kapjuk-, megfordítva is járhatunk el, amennyiben a célszerűen lehűtött kénsavat keverjük össze az indigóporral. Igen finoman elosztott kolloidszerű indigó előállítása céljából a magmát ameddig az vékony rétegen át nézve még kék és míg a mikroszkop alatt nem látszik kristályosnak, a többi fönt említett tulajdonságot mutatja, ami alacsony hőfoknál és a kavarás beszüntetése után még hosszabb'idő múlva is tapasztalható, mivel az egyszer keletkezett jellegzetes sűrű magma magasabb hőfokon is lassabban változva át hígabb zöldesfeketés-barna, homokosabb és durvább szulfáttá, ill. kristályos szulfáttá, 700 kg. jég hozzáadása után bomlik. A levált indigót leszűrjük, kimossuk és azután célszerűen