62074. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép folyadékok emelésére
A gáznak és a levegőnek bebocsátása az 1. ábra kapcsán leírt foganatosítási alaknál a, szívott folyadék mozgásának hatása alatt történik. Ugyanezen hatás fölhasználásával, de az előbbiétől eltérő módon történik a gáz- és légszolgáltatás a 6. ábrában látható foganatosílási alaknál, melynek szerkezete a következő: A folyadékot bebocsátó (10) szelepeket a gyűrűalakú (13a) kamra veszi körül, mely # (13) szívócsőnek zárt végét képezi; ezen szívócsőbe az (55) bura van beépítve, mely a, (42) fal segélyével két, gázt ill. levegőt fölvevő (43, 44) kamrára van osztva. A gáz a burában lefelé nyúló és alsó végén az (56) szeleppel ellátott (45) cső, a levegő pedig az (57) szeleppel ellátott (48) cső útján áramlik a burába, míg a gáznak ill. a levegőnek a burából való kibocsátására az (58, 59) szelepekkel ellátott (47, 50) csövek szolgálnak, melyek az (1) kamrának a jelen esetben kész keveréket bebocsátó (3) szelepéhez vezetnek. Valamennyi (56, 59) szelep az önsúly hatása alatt rendszerint nyitva van, míg ezen szelepeknek elzárását e megemelkedő folyadék eszközli. A gáz és a levegő bebocsátása már most a következőképpen történik: Tegyük föl, hogy a folyadékkészlet a <d—d) szinttel bír, hogy továbbá a (13) szívócső hossza akkora, hogy a benne lévő folyadék nagy tehetetlenséggel bír és hogy végül a folyadék a (43, 44) kamrákat majdnem kitölti. Ha már most a keverék meggyújtatik, akkor az (1) kamrában expanzió következik be és mihelyt az égési termékek légköri nyomásig expandáltak, a (10, 4) szelepek kinyittatnak. Ekkor a folyadék a <10) szelepek útján hirtelen beáramlik, mely beáramlásnak első folyományaként a legközelebbi folyadékkészletben vagyis a (43, 44) kamrákban a folyadék szintje sülyed, minthogy a (13) csőben lévő folyadék nem képes hirtelen elmozogni. Az említett szintsülyedés következtében a (43) kamrába gáz, a (44) kamrába pedig levegő tódul be mindaddig, míg a (13) csőben lévő folyadéktömeg annyira nem gyorsul, hogy sebessége a (10) szelepek útján beáramló folyadék sebességével egyenlővé válik. A (11) nyomócsőben kifelé mozgó folyadékoszlop már most meglassul, a (13) csőben áramló folyadéktömeg azonban ugyanekkor maximális sebességet vesz föl és ezt, tehetetlenségénél fogva, iparkodik meg is tartani, minek folytán a folyadék túlmennyisége a (43, 44) kamrákban megemelkedik, majd az (57, 56) szelepeket egymásután elzárja és a (47, 50) csövek, valamint a (3) szelep útján az (1) kamrába gázt és levegőt szorít be mindaddig, míg az (58, 59) szelepek a hozzájuk ütköző folyadék hatása alatt el nem záratnak, amikor is a folyadék a (43, 44) kamráknak fölső végében visszamaradt gázt és levegőt komprimálván nyugalomba jön. A gép részeinek kellő viszonylagos méretezésével elérhetjük azt, hogy a gáznak és a levegőnek bebocsátása részben vagy egészen a (11) csőben mozgó folyadékoszlopnak visszairányuló lökete alatt, mindenesetre azonban még azelőtt történjék, mielőtt a folyadék az (1) kamrában annyira megemelkedett volna, hogy az a (4) kibocsátószelepeket elzárja. Erre az esetre az öblítő levegőt bebocsátó, közönséges (60) szelep van elrendezve, mely egy kis feszerővel biró rúgó hatása alatt áll és mely a folyadékoszlopnak kifelé irányuló lökete alatt szolgáltatja az öblítő levegőt. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás folyadékoknak meggyújtott égési keverék expanzióenergiája segélyével történő emelésére, melynél egy, az égési kamrából kihajtott folyadékoszlop ismét befelé áramlik, hogy ezen kamrában friss égési keveréket komprimáljon, jellemezve azáltal, hogy az égési keverék bebocsátását és az égési termékeknek kihajtását a kibocsátó résznek a kifelé irányuló löket alatt történő kinyitása és a befelé irányuló löket alatt történő elzárása közötti periódus alatt eszközöltetjük. 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy az égési keverék alkatrészeinek
