62062. lajstromszámú szabadalom • Jelzőállítómű

vágányútbeállításnak és a jelzésadásnak az ellenőrző berendezésektől való függőségét fogjuk ismertetni. A kilincs részletrajzban a 2. ábrán látható. Ha a (22) kapcsolóelektromágneshez tar­tozó jelzőt kell szabadra állítani, a (H) kilincset (s) csapjával kiemeljük és az állító­emelőt balfelé forgatjuk. Mikor a kilincset kiemeljük, a (t) csapot a két (f) kontaktus­rúgó visszanyomja és az (f) rúgókat az (u) csap és (A) tengely földre kapcsolja. Most az (5) telep- (22) függőségi kontaktus-, (24) elektromágnes-, kilincs-, földáramkör záró­dik, a (24) elektromágnes fegyverzetét meg­húzza és (S) elreteszélését szabaddá teszi úgy, hogy az állítóemelőt balfelé el lehet forgatni. Eme forgásnál a kilincskontaktus ismét megszakad, mert az (u) csap az (f) rúgót elhagyja, azonban mialatt még az (u) csap az (f) rúgóval érintkezik, a (24) elektro­mágnes gerjesztésére egy második áram­kör záródik, nevezetesen a (C) kapcsoló (1) kontaktusdarabján és a (W) ellenálláson át a föld felé, miért az elektromágnes ger­jesztve marad és az (8) elreteszelőtagot előtte az (1) állásból a (2) állásba mozog­hat, hogy először a jelzőt kapcsoló és azután a mótoráramkört zárhassa. A másik oldal (3 és 4 állás) felé a folya­mat ugyanígy megy végbe. Hogy a nyugalmi állásában a leírt mó­don elreteszelt egyesített vágányút-és jelző­állító emelő segélyével szükség esetén leg­alább a vágányútat elreteszelhessük, ha a jelzőt azért, mert az ellenőrző áramkör még nem teljes, szabadra állítani nem is lehet, egy segédkapcsolót alkalmazunk, mely a vágányút elreteszelését a szabványos állás­ban megszünteti, hogy azonban az őr ne dolgozhassák állandóan bekapcsolt segéd­kapcsolóval és az alkalmazott elreteszelést állandóan meg ne szüntethesse, oly beren­dezést alkalmaztunk, mely a segédkapcsoló zárása után az állítóemelőnek csak rész­leges átállítását engedi meg és az őrt arra kényszeríti, hogy az állítóemelő tovább­mozgatásának lehetővé tétele céljából a, segédkapcsolót azonnal ismét kikapcsolja. A 3. ábrán ily segédkapcsolóval bíró állítómű látható, melynél az (A) tengelynek és az erre ékelt (S) elreteszelőtagnak és (C) kapcsolónak az alapálláson kivül három­három főállása van. A szabványos állásban a (J 22) függőségi kontaktus megkerülésére egy (J) segédkapcsolót lehet zárni, mi a (B) csavar lecsavarásával történik. Ekkor a (w) szögemelő elfordul, mely bizonyos el­mozdulása után az (m) ütköző segélyével a (J) segédkapcsoló két karját magával viszi. Ugyanígy csak bizonyos út megtétele után fogja a segédkapesolót az (m) ütköző működtetni, ha az állítóemelőt a másik irányban térítjük ki, tehát a (B) csavart a be- és kikapcsolás céljából teljesen le-, illetve fel kell csavarni. Minthogy a segédkapcsolót csak kivételes esetekben használjuk, azt rendesen ólom­pecsét alatt lehet tartani, a nehézkes ke­zelés azonban már maga is meggátolja, hogy a segédkapcsolót használja az őr, mi­kor a régi ólompecsét el van távolítva. A (24) elektromágnes részére külön se­gédkapcsolót kell alkalmazni, a (B) csavar azonban az összes segédkapcsolókkal közös lehet. A jelző állítását a következő módon vé­gezzük : Ha az állítóemelő alapállásában a segéd­kapcsolót vagy a kilincset zárjuk, a (24) elektromágnes gerjed és fegyverzetét meg­húzza úgy, hogy áz állítóemelőt balfelé lehet forgatni és az (1) állásba lehet állí­tani, melyben a kilincskontaktus már ki van kapcsolva, mert az (u) csap a 4. ábra szerint csak keskeny kontaktusfelülettel el­látott (f) rúgókat elhagyta. Ha azonban a segédkapcsoló még be volna kapcsolva, az áram az (5) telep-, (J) segédkapcsoló-, (24) elektromágnes és a segédkapcsoló második karja úton a földbe mehetne, tehát a (24) e/ektromágnes fegyverzete meg volna húzva. Ekkor azonban az elreteszelő tag (a) ütkö­zőjével a fegyverzetbe ütköznék és meg­gátolná az állítóemelő továbbmozgatását, vagyis az őrnek a segédkapcsolót ismét nyitnia kellene, hogy a fegyverzet leessen és az (a) ütköző előtt elhaladhasson. A (2) állásban azonban a mágnesáram-

Next

/
Oldalképek
Tartalom