61983. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék illékony alkatrészeket tartalmazó tüzelőanyagok elgázosítására
Megjelent 1913. évi december hó 11-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 61988. szám. II/e. OSZTÁLYEljárás és készülék illékony alkatrészeket tartalmazó tüzelőanyagok elgázosítására TIMM FRIEDRICH GARL WILHELM MAGÁNMÉRNÖK HAMBURGBAN. A bejelentés napja 1913 február hó 21-ike. Elsőbbsége 1912 február hó 22-ike. A találmány tárgya eljárás aprószemű vagy poralakú, nagyobb mennyiségű illékony alkatrészeket tartalmazó tüzelőanyagok elgázosítására, amelyeknek elgázosítása a közönséges elgázosítókban tudvalevőleg többféle nehézséggel jár. Ily anyagok gyanánt például tekintetbe jönnek: aprószemű szén, szénpor, szénporiszap, fürészpor, tőzegmorzsalék és más hasonlók. A találmánybeli eljárás a tüzelőanyagok elgázosításának oly módon való keresztülvitelét célozza, hogy az illékony alkatrészeket egyszerű módon aránylag magas koncentrációban nyerjük. Az új eljárással a többi között egyrészt egy értékes melléktermékekben gazdag és másrészt egy kátrányban szegény melléktermék nélküli gázt nyerünk. Az új eljárás abban áll, hogy a tüzelőanyagokat alkalmas tartányban fölülről lefelé keresztülmenő, célszerűen előmelegített levegő által nem folytonos üzemben elgázosítjuk, ill. gáztalanítjuk, mimellett az egymásután keletkező gázokat elkülönítve vezetjük el. Az elgázosítás és a gáztalanítás a meggyújtott fölületen veszi kezdetét és lefelé terjed. Különböző gyors lefolyását azonban arra használják föl, hogy egy illékony alkatrészekben gazdag gázt egy azokban szegény gáztól elkülönítsük, amennyi ben ugyanis az először egy bizonyos időpontig illékony alkatrészekben gazdag gázokat az után következőleg eltávozó, gyakorlatilag illékony alkatrészektől mentes gázoktól elkülönítve vezetjük el. Az első szakaszban nyert gázok előnyösen ammóniákra vagy más melléktermékekre dolgoztatnak föl, mimellett a szükséghez képest ezek elvezetését is időrendi egymásutánban további szakaszokra osztva eszközölhetjük. A leírt módon való gázelkülönítés lehetősége különböző, az eljárás szempontjából lényeges tényeken alapszik. így mindenekelőtt a fölülről lefelé előrehaladó reakció azt eredményezi, hogy az elgázosítózóna alatt lévő tüzelőanyag nyugalomban marád. Az adagban nem képződhetnek csatornák, amelyeken át a gáz gyorsabban távozhatnék, mint a sűrűbb részeken. Ennélfogva a tűz és a gáztalanítózóna ugyanazon keresztmetszetnek összes helyein egyenletesen halad előre, amit még az egyes tüzelőanyagdarabok apró volta is elősegít, amelyek ez okból gyorsan és alacsony zónában gázosíttatnak el és gáztalaníttatnak. A gáztalanító- és elgázosítózónának különböző sebességű előrehaladása továbbá az elgázosításnál képződő gáznak az ezért el-