61982. lajstromszámú szabadalom • Eljárás apródarabos, morzsalékos vagy poralakú tüzelőanyagok elgázosítására

benső tér a valóságban kisebb) (c) a szállópornak és más, a gázáramból kiváló anyagoknak eltávolítására való födél, (D) és (E) koszorúk, amelyek (a rajzon föl nem tüntetett) görgőkön futnak és az egész készüléknek fogaskerekek segélyével való fölbillentését teszik lehetővé. A hűtővíz (F)-nél lép be és (K)-nál lép ki. (G) és (H) helytálló csatlakozó csövek, még pedig az előbbi a levegő, az utóbbi pedig a gáz számára. A födelet a (J) szemnél fogva leemelhetjük. A leírt gázfejlesztőt a találmánybeli eljárás szerint például a következőkép működtetjük : A fejlesztőt a tüzelőanyaggal töltjük meg, amelyet a fölületen meggyujtunk, azután a födelet fölillesztjük és a (G) csövön levegőt fuvatunk be vagy a (H) csövön a gázt szívatjuk le. A tűz a fölületről lassanként lefelé húzódik. Az elgázosítást azonban a megfelelő vezetékek elzárása által félbeszakítjuk, amint a tűz körülbelül az alsó befűződés közelébe ért. Erre a födelet leemeljük és a maradékot a gázfejlesztő fölbillentése által kiürítjük. • Billenthető elgázosító helyett másféle szerkezetűt is használhatunk, továbbá oly helytálló tüzelőanyag bevezetéssel biró vízszintesen mozgatható tartányokat is alkalmazhatunk, amelyeket újabban más méretekben finom ércek zsugorító kezelésére használnak. Néha előnyös az adagnak elgázosításra nem szánt része gyanánt már eleve is darabos, célszerűen apró darabos kokszot venni. Ezáltal az ellenállás csökkentését érjük el a gáz jóságának befolyásolása nélkül. Utólag ez a kokszmaradék a hamúmaradéktól külön választható és azonos módon újra fölhasználható. Ha a gázosítót nem billentéssel ürítjük ki, vagy pedig ha azon részt nem ürítjük ki billentéssel, amely a hamumaradék fölvételére szolgál, úgy a kokszmaradék a hamutól való megtisztítása után ismét alátétül szolgálhat egy újabb adag számára. A gázfejlesztő jó üzeméhez fontos, hogy a meggyúladás a fölület összes helyein egyszerre menjen végbe, mert csak ez esetben haladhat a tűz egyenletesen előre Ezt külön költségek nélkül előnyösen oly módon érhetjük el, hogy egy már meglehetősen leégett gázfejlesztőt egy frissen adagolt gázfejlesztő elé kapcsolunk, amelybe a forró gázok fölülről lépnek be. Emellett a frissen elékapcsolt gázfejlesztőből jövő gázokat célszerűen előbb a szabadba bocsátjuk. Ha azután az elkapcsolt gázfejlesztő fölületén elég meleg, azt közvetlenül a légvezetékhez kapcsoljuk. A légnyomásnak vagy a szivatásnak kellő szabályozása által, kapcsolatban a különböző gázfejlesztőknek leírt egymásmögé kapcsolásával egy közel egyenletes erősségű és jóságú gázáramt nyerhetünk. A tűz előrehaladásával az adag ellenállása csökken és a levegő nyomása kisebbedik, ha az időegységben megközelítőleg ugyanazt a levegőmennyiséget vezetjük be. Ezen jelenséget arra használhatjuk föl, hogy a kokszmaradék magasságának egy bizonyos legkisebb méret alá való sűlyedését gátoljuk, amennyiben a bevezetett levegő és elvezetett gázok közötti csökkentett nyomáskülönbséget úszós feszmérő révén vagy más alkalmas szerkezet segélyével egy a légvagy gázvezetékben elrendezett zárószervre például tolattyúra hagyjuk hatni. A leírt eljárás oly módon is keresztülvihető, hogy fölváltva levegőt és vízgőzt vezetünk be és ezáltal generátorgáz mellett vízgázt is fejlesztünk. A levegő előnyösen előmelegített lehet, azonban % hideg vagy előm'elegített levegőt a vízgőzzel együtt is befuvathatjuk és ilykép keverékgázt állíthatunk elő. Némely tüzelőanyagnál célszerű azt adagolás előtt vízzel kissé megnedvesíteni, ami által a finomabb poralakú részek apró darabokká állnak össze, amelyek a gázt vagy a levegőt jobban bocsátják át, minta behelyezett száraz lisztszerű anyag ós pedig még akkor is, ha a víz az elgázosítás közben abból már kihajtatott. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás apródarabos, finomszemű morzsalékos vagy poralakú tüzelőanyagoknak