61939. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kocsiablakok mozgatására és rögzítésére

Araennyiben a fölemelt ablak kifelé szorítása a láncon elrendezett, a hevederre ható orr útján történik, a leírttal lényegileg azonos módon a (27) nyomórugók helyett a (20) heveder hátsó vagy külső oldalán fölvezető léc rendezhető el, melyre a heveder mögött a továbbítón elrendezett vastagítás oly módon hat, hogy az ablak, úgymint előbb a (27) rugók által, a továbbítónak a fölvehető lécre ható vastagítása által szoríttatik befelé. A 15—18. ábrákban föltüntetett berendezés kiképzése a következő: Az (1) lánc ismert módon forog a (7) fogantyú által működtetett (2) hajtókorong körül. A láncnak egyik (19) csuklós csapja továbbítószerv gyanánt tan kiképezve és a mozgatható (28) ablakkereten elrendezett (29) hasítékos vezetékbe kapaszkodik, mely egy darabig egyenes azután görbített. A továbbítócsap a (30) vastagítás segítségével ezen hasítékban úgy van vezetve, hogy a keret a csapnak úgy föl- és lefelé irányú1

ó, mint tengelyirányú mozgásaiban kénytelen részt venni. A hasíték görbített része (16. ábra) a hajtókorong átmérőjének megfelelő úgy, hogy a továbbítócsap a keret legfölső helyzetében, ha az fogva tartatik, további mozgást végezhet a hajtókorong körül. A hajtókorongon szegmensalakú (31) csúszódarab van elrendezve, mely a korong egy quadransára terjed ki és arra szolgál, hogy az ablakkeretet' legfölső helyzetének elérésekor abban fogva tartsa, ha a továbbítócsap, mint már említettük, a vezetőpálya görbített részében halad. Ezen célból az ablakkereten a (32) tartópecek van elrendezve, mely a kerettel fölfelé mozog és ezen mozgás folyamán (15. ós 16. ábrák) a csúszódarab fölé jut. A hajtókorongnak a nyíl irányában a (II) helyzeten túl való további elforgatásánál a a (32) pecek állandóan a (31) csúszódarabon nyugszik és megakadályozza az ablak lefelé mozgását. Az ablak tehát állandóan fogva tartatik, még ha a csap a vezető pálya végét, mely egyúttal ütközőkép hat, el is érte. A hajtókkorongnak a II. helyzeten túl való forgatásánál, az ütköző eléréséig, a (19) csap a hasítékos vezeték által megkívánt mozgáson kívül még tengelyirányú eltolódást is végez. Ezen célból aí ablakot tartó aj tó fölüle tű (33) vezető testek vannak beeresztve (15., 16., 17. és 18. ábra), melyek elülnézetben a pecek vezető pályájának megfelelően szintén ívalakúak. A (19) pecek a hajtókorong továbbforgatásánál a vízszintes vetületben (18. ábra) a nyílirányban mozgattatik és ily módon jobbról-balra eltolatak. Ennek megfelelően mozog a (28) ablakkeret is, minthogy a pecekkel össze van kötve és ilykép hozzászorító mozgást végez, amennyiben a (34) védőléehez támaszkodik. A hajtókorongnak megfordított irányban való elforgatásánál a továbbító pecek a lejtős fölületek által ismét balról-jobbra mozgattatik és ily módon az ablak ismét elszoríttatik. Ezen berendezés működési módja ezek szerint a következő: Az I. helyzetbe^ az ablak még részben nyitva van, a (19) továbbító, mely ép a (2) hajtókoronghoz támaszkodott, a (29) hasítékos vezetékeknek még egyenes részében van, a (31) csúszódarab a (32) tartópecek alatt van úgy, hogy az ablak függélyes mozgásában nincs akadályozva. A korong ezen negyedfordulata után a-részek elérték a II. helyzetet, a továbbítócsap az ablakot a legfölső helyzetig fölemelte és a görbített vezető pályájába ép be akar lépni. A továbbítócsap ekkor a (33) • csúszófölületek kezdetén van (18. ábra), a kiszorítónyomás tehát még nem ment végbe. A (32) tartópecek az ablakkal együtt föl van emelve és most már az ablakot ezen helyzetben fogva tartja. A továbbforgatásnál ezen helyzet nem változik, a fogantyú működtetése csakis arra való, hogy az ablakkeret a hozzá8zorítómozgást az előbb vázolt módon végezhesse. Az ablak nyitása a mondottakból könynyen érthető módon megy végbe; a mozgások fordított sorrendben következnek. Az 1. ábrán látható berendezés, mely a lánc megfeszítésére szolgál, forgatáshoz fogantyúval ellátott, excentrikus (35) korong-