61917. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ércek osztályozására
— 2 — Az eljárást célszerűen a következőképen ' foganatosítjuk: Az érceket alkalmas méretű pl. legföljebb 0-3 mm. átmérőjű darabokra aprítjuk. Ezen fölaprított érceket az önműködő (C) keverő és tápkészülék (I) adagolótölcsérébe bocsájtjuk és azután gázfejlesztő anyaggal (pl. nátriumbikarbonáttal) tökéletesen összekeverjük, mely anyag gázfejlődést idéz elő azáltal, hogy egyrészt a (B) tartányból a (K) tápcsövön át bezezetett és pedig megszakítás nélkül csöppenként, vagyis egyszerre csak igen kis adagban kifolyó olajjal (pl. nehéz olajjal) és másrészt gázfejlesztésre alkalmas anyagnak (savaknak) az (A) tartányból az (L) tápcsövön át bevezetett és pedig megszakítás nélkül kellő mennyiségben kifolyó oldatával érintkezik és végül ezen fölaprított érceket a (J) kibocsátó tölcsérbe vezetjük oly módon, hogy azok fokozatosan az (E) osztályozó készülékbe jutnak, mimellett ezen készülékeket a (D) tartányból az (M) tápcsövön át bevezetett gyöngén savanyított folyadékkal tölt- I jük meg. (Ily gyöngén savanyított folyadék j •pl. az ércömlesztésnél fejlődő, a fémkohá- j szatban igen kellemetlen kénes füstökben I lévő kénsav és kénessav föloldása útján J kapott savtartalmú oldat.) Az osztályozó készülékek az (N) kígyós csővel vannak ellátva, mely rendkívül sok, kis gőzkibocsátó nyílással bír úgy, hogy miután a folytonos gőzsugarak a savanyított folyadékot élénk mozgásban tartják és annak hőmérsékletét mindinkább növelik, a sav erélyesen hat a porított érceket körülvevő gázfejlesztő anyagra, miáltal bőséges gázbbuorékok az értékes ércek részecskéi által kifejtett fölületi feszerők behatása alatt saját kis hatáskörletükben magukhoz vonzzák mindezen részecskéket és a szabad gázzal együttműködve a savanyú folyadék erélyes pezsgését idézik elő és ezeket a részecskéket folytonosan a folyadék fölületére viszik, ahol kizárólag az értékes ércekből álló kis gömbök úsznak úgy, hogy ezek az osztályozó készülékek fölső részén, illetve kerületi szélein túlfolyván, az (F) gyűjtőtartányba jutnak, míg a többi ércrészecskék a (H) kibocsátó csöveken át folytonosan a hulladéktartányokba kerülnek. Az ismertetett eljárással az értékes érceknek az értéktelen ércektől való elkülönítését tökéletes módon érjük el. Emellett ez a folyamat oly gyors, hogy kisméretű osztályozó készülék is elegendő nagymenynyiségű érc osztályozására. Ezenfölül a savas folyadékot, mely az osztályozó készülékekből kiáramlik és az (F) tartányon át a (Gr) tartányban gyűl össze, a (P) szivattyú segélyével folytonosan visszavezethetjük ugyanazon osztályozó készülékekbe úgy, hogy annak keringése és működése állandó, mimellett egyébként a (D) tartány az esetleg szükségelt pótmenynyiséget szolgáltatja. A találmány tárgyát tevő eljárás első pillanatra hasonlóságot mutat két ismert eljáráshoz, nevezetesen az olajjal és vákuummal való osztályozáshoz, amennyiben a találmány szerinti osztályozásnál az értékes ércek részecskéit úszó állapotba hozzuk és ezáltal az értéktelen ércektől elkülönítjük. Megjegyzendő azonban, hogy a találmány szerint vízben oldható speciális anyagot használunk és abban a pillanatban, midőn az ezen anyaggal összehozott érceket savanyított folyadékba visszük, az értékes ércek részecskéi a többitől különválnak és önmagukban számtalan gázbuborékkal vétetnek körül, melyek azokat a folyadék fölületére emelik. Ehhez képest a találmány tárgya az ismert eljárásokkal szemben számos igen nagy előnyt nyújt. Nevezetesen igen egyszerű berendezést igényel és vele nagy teljesítőképességet érünk el stb. mimellett csak ezen eljárással sikerült gyökerésen megoldani a káros füstképződés elkerülésének fontos kérdését. Ezen előnyök közelebbi megjelölésére megemlítjük, hogy egyetlen 150—180 cm. átmérőjű osztályozó készülékkel naponként egészen 50 tonnáig menő ércmennyiséget kezelhetünk. Az elmondottakból a következő eredményeket állapíthatjuk meg :
