61874. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ólomglét előállítására

hanem merőlegesen egy vízszintes tengely körül forgatjuk és pedig akkéút, hogy az esetleg megfelelően hajlított kavarólapátok a megolvasztott ólomnak csak „ fölszínére csapnak és gyors forgásuk közben a kazán falához ólomcsöppeket hajítanak úgy, hogy egy ütköző lemeznek a kazánba való be­építése fölöslegessé válik. A tengely, mefyen a kavarólapátok vannak megerősítve, a ka­zán feneke fölött egy bizonyos távolságban van ágyazva és minthogy a kavarólapátok a megolvasztott ólom alsó rétegeibe nem merülnek be, hanem annak csak legfölső rétegébe, ennek folytán a megolvasztott ólomadag mélysége jelentékeny lehet, mert csak arra kell ügyelni, hogy a kavaró­lapátok végei az ólom folszinére csapjanak. A lapátok ferdén, vagyis a fölülethez ké­pest hegyes, illetve tompaszög alatt ren­dezhetők el. A vízszintes tengelyen nem­csak egy, hanem több kavaró lapátcsoport egymás mellett rendezhető el a hatás nö­velése céljából. Azonkívül lapátokból álló kavarómű helyett, a vízszintes tengelyen egymás mellett egy, illetve több tárcsát, gereblyét, csapot rendezhetünk el, melyek szintén az ólomnak csak fölszine alá me­rülvén, hasonló módon ólomcsöppeket me­rítenek ki és azokat a tárcsák gyors for­gása közben a röperő folytán nagy eréllyel a kazánfalak felé hajítják, ahol azok a legfinomabban szétporlasztatnak. Természe­tes, hogy a keverőmű tengelyét nem kell pontosan vízszintesen ágyazni, mert ele­gendő, ha a tengelyen elrendezett lapátok vagy tárcsák egy bizonyos szög alatt nagy eréllyel az ólom folszinére csapnak az ólom szétporlasztása céljából. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának két foganatosítási alakja van föltüntetve. Az 1. ábra a berendezés hosszmetszete. A 2. ábra az 1. ábra metszési síkjára me­rőleges metszete. A 3. ábra egy másik foganatosítási alaknak hosszmetszete. Az (a) oxydáló kazán keresztmetszete célszerűen derékszügű és meglehetősen ma­gas, oly célból, hogy a szétporlasztott ólom elegendő időt találjon a kazánban való tökéletes oxydáláshoz illetve, hogy a kapott ólomoxyd a porkamarákba fölülről jusson. A magas kazán további előnye, hogy an­nak belsejében az oxydatió nemcsak az anyagok lebegése közben történik, hanem a nem oxydált ólomnak elválasztása az ólomoxydtól is bekövetkezik, mert a nehe­zebb ólom a kazánba visszaesik, míg a könnyebb ólomoxyd mint pór elvezettetik. A kazán . (b) kemencébe van befalazva, mely a kazán tartalmát állandóan megöm­lfesztett állapotban tartja. A kemence fölött alkalmas (c, c) csapágyakban vagy csap­ágybakokban a (d) tengely van vízszintesen ágyazva, mely az (e) tárcsa révén hajtatik. A tengelyen több (í) korong van elren­dezve, melyek a kazánban lévő megolvasz­tott ólom fölszinébe merülnek. A korongok gyors forgása folytán ólomcseppek emel­tetnek ki és a kazán fala vagy a (k) ütköző lemez (2. ábra) felé hajíttatnak, miáltal az ólom finoman szétporlasztatik és ezen szét­porlasztott ólomra a rajzon nem látható csöveken keresztül bevezetett levegő-, és vízgőzkeverék, illetve túlhevített levegő vagy vízgőz egyedül ólomoxyd létesítése céljából azonnal hatást gyakorol. A 3. ábrán egy másik foganatosítási alak látható, melynél a vízszintes tengelyre a (g) kavarólapátokból álló kavarómű van megerősítve és ennek lapátai szintén az ólomnak csak fölszinébe merülnek. Mint fönt már említettük, célszerű, ha a meg­olvasztott ólomadag mélysége 30—40 cm.-nyi vagy még nagyobb oly célból, hogy a kazán átégetése, vagy az abban lévő ólomoxyd megolvasztása biztonsággal meggátoltassék. Hogy az adagolásnak ezen magasságát állandóan föntarthassuk és megmérhessük az (a) kazán oldalán ismert mód szerint a kazánnal (h) nyílás révén közlekedő és fölül nyitott (i) rekesz van rendezve, melyen át a főkazánnak ólom­mal való táplálása a szükség szerint foga­natosítható. A leírt berendezéssel megejtett kísérle­tek meglepő eredményekkel jártak. Egy nagy kazánban a kavaróműnek 240 per­cenkénti forgásszám adatott és az oldal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom