61865. lajstromszámú szabadalom • Elektromos jelzőberendezés vasutak számára

kontaktus zárja és az «üzemen kívül» való állapot jelzése tűnik elő. A (6) szorítócsavar az (Al) csúszótesttól a (P) solenoiddal együttműködő (pl) kontaktusokon áthaladó (6a) vezetéket az. (AR) és (BR) relék (ar3) és (brö) kontaktusaihoz vezeti. A (7) szorítócsavaron áthaladó (7a) vezeték a dinamó pozitív sarkától a (39) kontaktuson és a (45) kontaktuspeckeken át az (AR) relé solenoidjához vezet, ha az (A2) csúszótest a vezetéksinről fölemelkedik. A (8) szorítócsavaron át a (8a) és (8b) vezetékek az (A 2) és (B2) cs úszótestektől az (R) solenoidhoz haladnak; ezen solenoid menetrendelkezéseket ad, pl. «lassú menet» vagy «gyors menet». A (9) szorítócsavar (9a) sodronya az (SS) solenoidtól az (50) kontaktuspeckeken, a (44) kapcsolón, a (70) vezetéken, (47) kontaktuspeckeken és a (41) kontaktuson át a (38) dinamó pozitiv vezetékéhez vezet, föltéve, hogy az (A3) és (B3) csúszótestek a vezetősínekről fölemelkedtek. A (10) szorítócsavar (10a) sodronya az (M) tekercstől a (49) kontaktuspeckeken, a (43) kontaktuson, a (60) vezetéken, a (46) kontaktuspeckeken, a (40) kontaktuson át a (38) dinamó pozitiv sarkához vezet, ha az (A2) és (B2) csúszótestek lebocsátott helyzetben vannak. A (11) szorítócsavaron átvezetett (11a) sodrony, ha a (B2) csúszótestet a vezetéksinek egyike fölemeli, a (BR) relétől a (48) kontaktusgombokon és a (42) kontaktusokon át a dinamó pozitiv sarkához halad. A (12) szorítócsavar (12a) sodronya a (Bl) csúszótesttól a (P) tekerccsel együtt működő (p2) kontaktusokon át az (AR) és (BR) relék (ar5) és (br3) kontaktusaihoz halad. A jelzések, melyeknek előállítására az ábrázolt rendszer szolgál, a (25) jelzőtáblán tűnnek föl és a következők: 1. Sin jelzés, mely annak jelzésére szolgál, hogy a lokomotív csúszótestjei a vezetéksinek egy csoportjával összeköttetésben állanak-e vagy nem. 2. Menetjelzés, mely azt jelzi, hogy egy zárvonal, melybe a vonat behaladt, gyors vagy lassú menetre van-e szánva. 3. Megállítójelzés, mely veszély állásnál vízszintes, vörös jelzést, szabad állásnál pedig ferde, zöld jelzést mutat. 4. Távjelzés, mely veszély állásnál vízszintes, sárga nyílalakú jelzést, szabad állásnál pedig nyílalakú, de ferde, zöld jelzést mutat. 5. Kombinált jelzés, mely a leírt megállító-és távjelzéseket egyidőben tünteti föl. 6. Ismétlőjelzés, mely veszély állásnál sárga, vízszintes jelzést, szabad állásnál pedig zöld, ferde jelzést mutat. 7. Jelzés, mely az «üzemen kívül» való állapotot mutatja és jelzi, hogy az önműködő kapcsoló a dinamó áramkörét a földdel történt összekapcsolás következtében megszakította. Az áramvezetés elrendezése olyan, hogy míg a lokomotív a 4. ábra szerint elrendezett vezetéksin csoporton áthalad és a működő solenoidok egyike megakad, a veszélyt mutató megállítójelzés adassék le, a szabadpálya megállító jelzése helyett. Ezen működést az egyik módszer szeriDt azáltal érjük el, hogy a solenoidok súlyhatás alatt állanak ágy, hogy ha gerjesztésüknél vagy e közben fönnakadás történik, a saját súlyánál önműködően leeső solenoidmag a veszélyjelzést váltja ki. Minthogy megállítójelzés szabadpályán nem adható anélkül, hogy a (H) solenoid ne gerjesztetnék vagy pedig ismételt jelzés szabadpályán a (D) solenoid gerjesztése nélkül le nem adható, belátható, hogy ezen solenoidok egyikének fönnakadása a «szabad» jelzés föltünését elő nem idézheti. Ezen solenoidok gerjesztése tehát azért szükséges, hogy a «szabad» jelzést megadni és fönntartani lehessen. Hasonlóképen nem adható «gyors menet® jelzés az (R solenoid fönnakadásánál sem. A többi solenoid fönnakadása, melyek a említettekkel együtt működnek, tehát semmi körülmények között sem idézheti elő ily jelzés föltünését, mely a menetsebesség gyorsítását vagy az elővigyázatnak ama jelzéssel szemben való csökkentését vonná