61865. lajstromszámú szabadalom • Elektromos jelzőberendezés vasutak számára

— 2 — (s) és (t) karokon eltolhatóan vannak ágyazva. Az (Al) és (A3) csúszótestek (u) és (v) rúd­jaira a (w) és (x) rngók vannak rátolva, melyek a csúsztótesteket erősen, a veze­téksinekre nyomják. Az (s) és (t) karok a szántól és az összeköttetésre szolgáló szöge­csektől alkalmas módon vannak elszigetelve, ami például megfelelően kivágott gumi­gyűrűk közbeiktatása által történhetik. Min­den csúszótest feje és az (s) és (t) karok szomszédos fölülete között beállítás céljá­ból több (y) feszítődarab van elrendezve. Az (A2) csúszótestek a (p) és (q) lapok között vannak elhelyezve és a (13) hüve­lyekre vannak erősítve, melyek a csúszó­testektől hasonlóan kiképezett csillámlapok által szigetelhetők el. Az (A2) csúszótestek fölső lapján a (15) peckek vannak megerő­sítve, melyekre egy-egy (16) rúgó van he­lyezve; ezen rugók ellenkező vége hasonló (17) pecken fekszik, mely a (18) keresztda­rabon van elhelyezve. A (18) keresztdarab a két (p) és (q) lapot átfogja és ezekkel a (19) zárószög segélyével van összekötve. Ily módon az összes csúszótestek a szá­non engedékenyen vannak ágyazva és me­net közben a vezetéksinekre szoríttatnak. Hogy a csúszótesteknek útjába álló esetle­ges akadályokat könnyen lehessen elhárí­tani, előnyösen az egész szán fölemelhetően rendezhető be. Az ábrán föltüntetett elrendezésnél a (18) keresztdarabon a (20) rúgó a (21) ken­gyel és a (22) csavar segélyével van meg­erősítve úgy, hogy ezen rúgó szabad végei az (a) lapra erősített (23) és (24) lemezekre fekszenek föl. A hasítékokkal ellátott (k) és (1) csukló­karok segélyével lehetséges az, hogy a szán esetleg föllépő akadálynak bizonyos mér­tékben fölfelé kitérjen, mire a szánt a (21) rúgó önműködően ismét rendes állásába hozza vissza. A csúszótesteknek minden vezetéksin fö­lött való páros elrendezése által elérhető az, hogy akkor is állandóan hatásos kapesolat létesül, ha a lokomotív különösen nagy se­bességgel halad. Az egyes vagy összes csúszótesteknek I fölemelése kikapcsolok mechanikus működ­tetését eszközli és relé segítségével a loko­motivon bizonyos áramkörök zárását idézi elő. A jelzés minősége a vágány mentén el­helyezett vezetéksinek számától és csopor­tosításától függ, melyeknek mindegyike egy meghatározott csúszótesttel együtt műkö­dik, ezt az adott pillanatban a szánhoz ké­pest fölemeli és a jelzés módjának, illetve állásának létesítésére kapcsolót hoz műkö­désbe. A 4—7. ábrákban elrendezések láthatók, melyek segélyével megállító, ismételt, vala­mint egyidejűleg megállító és távjelzések adhatók le, valamint járóvonalak is jelez­hetők. A 4. ábrán föltüntetett, megállító jelzé­sekre szolgáló elrendezés szerint a veze­téksinek korlátolt hosszúságú három szög­letsinből vannak képezve, melyek egyik ol­dalukon a vágány hosszában vannak elhe­lyezve és ismert módon mindkét végükkel lefelé hajlanak, tehát ferde síkokat képez­nek. Az «állj» és «menet» jelzést a loko­motivra akképen adjuk át, hogy a (28) és (26), illetye a (27) és (26) sinek között lévő áramkört a (32) és (33) kapcsolók segélyé­vel zárjuk. Az 5. ábrán föltüntetett, ismételt jelzé­sekre szolgáló elrendezés szerint a »vágá­nyok egyik oldalán szintén három (26, 27) és (28) sin van elrendezve, a vágányok másik oldalán pedig egyetlen egy (30) sin van alkalmazva. Ez utóbbi sin a (27) sin­nel állandóan vezető módon van összekötve, miáltal a villamos áram hozzá- és elveze­tése megkönnyíttetik. A (32) és (33) kap­csolók működtetése által a (27) és (28), il­letve a (27) és (26) sinek itt is egymással vezető összeköttetésbe hozhatók és a loko­motivon jelzések válthatók ki. Az ismételt jelzés sinjei oly távolságban vannak a megállást jelző sinek mögött el­rendezve, hogy a lokomotív szükség esetén még az utóbbi síneken állítható meg. Az ismételt jelzés mint figyelmeztető jelzés vagy mint előjelzés van elképzelve, a meg­állást jelző sínekhez való érkezésnél vá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom