61865. lajstromszámú szabadalom • Elektromos jelzőberendezés vasutak számára
— 2 — (s) és (t) karokon eltolhatóan vannak ágyazva. Az (Al) és (A3) csúszótestek (u) és (v) rúdjaira a (w) és (x) rngók vannak rátolva, melyek a csúsztótesteket erősen, a vezetéksinekre nyomják. Az (s) és (t) karok a szántól és az összeköttetésre szolgáló szögecsektől alkalmas módon vannak elszigetelve, ami például megfelelően kivágott gumigyűrűk közbeiktatása által történhetik. Minden csúszótest feje és az (s) és (t) karok szomszédos fölülete között beállítás céljából több (y) feszítődarab van elrendezve. Az (A2) csúszótestek a (p) és (q) lapok között vannak elhelyezve és a (13) hüvelyekre vannak erősítve, melyek a csúszótestektől hasonlóan kiképezett csillámlapok által szigetelhetők el. Az (A2) csúszótestek fölső lapján a (15) peckek vannak megerősítve, melyekre egy-egy (16) rúgó van helyezve; ezen rugók ellenkező vége hasonló (17) pecken fekszik, mely a (18) keresztdarabon van elhelyezve. A (18) keresztdarab a két (p) és (q) lapot átfogja és ezekkel a (19) zárószög segélyével van összekötve. Ily módon az összes csúszótestek a szánon engedékenyen vannak ágyazva és menet közben a vezetéksinekre szoríttatnak. Hogy a csúszótesteknek útjába álló esetleges akadályokat könnyen lehessen elhárítani, előnyösen az egész szán fölemelhetően rendezhető be. Az ábrán föltüntetett elrendezésnél a (18) keresztdarabon a (20) rúgó a (21) kengyel és a (22) csavar segélyével van megerősítve úgy, hogy ezen rúgó szabad végei az (a) lapra erősített (23) és (24) lemezekre fekszenek föl. A hasítékokkal ellátott (k) és (1) csuklókarok segélyével lehetséges az, hogy a szán esetleg föllépő akadálynak bizonyos mértékben fölfelé kitérjen, mire a szánt a (21) rúgó önműködően ismét rendes állásába hozza vissza. A csúszótesteknek minden vezetéksin fölött való páros elrendezése által elérhető az, hogy akkor is állandóan hatásos kapesolat létesül, ha a lokomotív különösen nagy sebességgel halad. Az egyes vagy összes csúszótesteknek I fölemelése kikapcsolok mechanikus működtetését eszközli és relé segítségével a lokomotivon bizonyos áramkörök zárását idézi elő. A jelzés minősége a vágány mentén elhelyezett vezetéksinek számától és csoportosításától függ, melyeknek mindegyike egy meghatározott csúszótesttel együtt működik, ezt az adott pillanatban a szánhoz képest fölemeli és a jelzés módjának, illetve állásának létesítésére kapcsolót hoz működésbe. A 4—7. ábrákban elrendezések láthatók, melyek segélyével megállító, ismételt, valamint egyidejűleg megállító és távjelzések adhatók le, valamint járóvonalak is jelezhetők. A 4. ábrán föltüntetett, megállító jelzésekre szolgáló elrendezés szerint a vezetéksinek korlátolt hosszúságú három szögletsinből vannak képezve, melyek egyik oldalukon a vágány hosszában vannak elhelyezve és ismert módon mindkét végükkel lefelé hajlanak, tehát ferde síkokat képeznek. Az «állj» és «menet» jelzést a lokomotivra akképen adjuk át, hogy a (28) és (26), illetye a (27) és (26) sinek között lévő áramkört a (32) és (33) kapcsolók segélyével zárjuk. Az 5. ábrán föltüntetett, ismételt jelzésekre szolgáló elrendezés szerint a »vágányok egyik oldalán szintén három (26, 27) és (28) sin van elrendezve, a vágányok másik oldalán pedig egyetlen egy (30) sin van alkalmazva. Ez utóbbi sin a (27) sinnel állandóan vezető módon van összekötve, miáltal a villamos áram hozzá- és elvezetése megkönnyíttetik. A (32) és (33) kapcsolók működtetése által a (27) és (28), illetve a (27) és (26) sinek itt is egymással vezető összeköttetésbe hozhatók és a lokomotivon jelzések válthatók ki. Az ismételt jelzés sinjei oly távolságban vannak a megállást jelző sinek mögött elrendezve, hogy a lokomotív szükség esetén még az utóbbi síneken állítható meg. Az ismételt jelzés mint figyelmeztető jelzés vagy mint előjelzés van elképzelve, a megállást jelző sínekhez való érkezésnél vá-