61855. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és telep téglaárúk, műkövek ércek szárítására éghető kemencék és más tüzelőberendezések füstgázai által

A körkemencéből vagy másféle kemencéből vagy gőzkazántól, hőteleptől illetve valamely tüzelőberendezésből jövő füstgázokat vagy meleg levegőt az (a) bevezetőcsatorna a (b) tisztító vagy kondenzációs kamrába vezeti. Ezen kamrának két vagy több {c) betolóajtaja van, melyeken át égetett meszet, vasoxidot, vizet, horzsakődarabokat vagy más lyukacsos testeket adagolunk a (d) fészekbe és ezeket időnként megújítjuk. A káros anyagok, kénvegyületek, esetleg vízgőz, kivéve por, kiválasztására való elnyelő anyagokat az (e) párkányokon kis serpenyőkbe helyezhetjük. Miután a gázok egy vagy több tisztítókamrán áthaladtak, az (f) elosztócsatornába jutnak és innen egy vagy több egymás mellett lévő (g) szelep vagy (h) tolóka útján szabályozva a szárítókamrák (i) bevezetőcsatornáiba áramlanak. A gázok az (i) csatornákból vagy (k)-nálnagy keresztmetszeten át és az (1) szárítók kiindulási végénél ezek hossztengelyéhez rézsútosan áramolhatnak ki vagy esetleg csak a szárítók fenekében lévő szűkebb (m) nyílásokon át, illetőleg mindbét úton. Azáltal, hogy pl. két (g) szelep van két egymás mellett lévő (f) elosztócsatornában elrendezve, mely csatornák közül az egyik a rajzban szakadozott vonalakkal van föltüntetve, lehetséges, hogy a szárítókamrákba egymásután vagy fölváltva meleg levegőt vagy füstgázokat vagy különböző részekből kevert gázokat vezessünk be, ami pl. érzékeny szárítandó anyagnál nagyon fontos, amennyiben ily anyagok szárításánál előbb kisebb hőfokú meleg levegőt bocsátunk be és csak ezután vezetjük be a füstgázokat; ez a szomszédos kamrák üzemét nem befolyásolja. A füstgázok az (1) kamrákban szétoszlanak, a betett Bzárítandó darabokat szárítják és egészen vagy részben vízgőzzel telítve a nyilak irányában az (n) szelepeken át az (o) gyűjtőkamrába kiáramlanak, mely a szárítócsatornák tetőzetén van elrendezve. Az {o) kamra mellett van az (o') ki vezetőcsatorna, a szárítókamrák mellső végénei a két JJ, p') csatorna, a középen pedig a (q) csatorna. Az (o) kamrában egymással szemben két harántirányú (r) tolóka, az (o') csatornában a megfelelő (s) tolókák, a (p) csatornában a (t) tolókák és a (p') csatornában az (u) tolókák vannak elrendezve. Az (o) csatornában az (n) szelepek, az (o') csatornában a (v) szelepek, a (p) csatornában a (w) szelepek, a (p') csatornában az (x) szelepek vannak alkalmazva. Ha a mellső (1) csatornában áthaladt és vízgőz fölvételére még képes gázokat tovább akarjuk kihasználni, azokat a második csatornába vezetjük át. Az (r2) tolókát, valamint az (s2) to! lókát zárjuk és a (v2) szelepet, valamint az 1 (o') csatornát nyitjuk úgy, hogy a gázok a második (1) csatornába áramlanak, föltéve, hogy a (p) csatornában az ellenkező végénél lévő (w2) szelep a szükséges huzat létesítése céljából nyitva van. Ha a gázokat még tovább akarjuk fölhasználni, a (p') csatornában lévő (x3) szelepet nyitjuk, mire a gázok az esetben, ha az ezen csatornában lévő (t) és (u) tolókák zárva vannak, a harmadik szárítócsatornába léphetnek. A függőleges (y) tolókák arra valók, hogy általuk minden egyes kamrában a huzat irányát igazítani lehessen. Ezen tolókák szilárdan lehetnek beépítve vagy a szárítandó anyag betevésénél a csatornák végein, a tetőzeten vagy magán a szárítandó anyagon erősíthetők meg. Ha a gázok a megfelelő szelepeken át az (o, o', p, p'j gyűjtőkamrákba vagy csatornákba jutottak és azokat szárításra többé nem alkalmazzuk, a (z) gyűjtőcsatornába jutnak és innen vagy az (1) kéménybe vagy a (2) ventilátorba áramlanak. Mindkét berendezés akár együtt, akár önállóan alkalmazható huzat létesítésére. A szárítókamrák töltése ismert módon lerakó kocsik útján eszközölhető úgy, hogy 80—100 darabot tartalmazó 8—20 réteg egyszerre rakható be a szárítókamrákba. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás téglaárúk, műkövek, ércek szárítására égető kemencék és más tüzelő-