61828. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mindenféle járművek számára való fékkerekek előállítására
A 15., 16. és 17. ábrán látható foganatosítási alak szerint a kerék, mely lényegben a leírt módon egymással csavarok által Összekötött és összehegesztett egyenlő felekből áll, az (P) keréktalppal van 'ellátva, melynek vállalakú (c9) kihajlásai vannak és melynek egymással szemben lévő két (cl0 ) vége egymással párhuzamos. A (j) abroncsot, mely külön van előállítva és a légabroncs megvastagított dudorodásainak befogadására ^aló (jl) mélyedésekkel van ellátva, a kerékre a (cl0 ) keréktalp végek között illesztjük föl. Ezután a (cl0 ) végeket a 16. ábra szerint a (j) abroncs (jl) domborodásai köré fektetjük és a 17. ábra szerint a (j) abroncs élei körül befelé hajlítjuk úgy, hogy a (j) abroncs, melyet a (cl0 ) végek átkapcsolnak, a keréktalp (c9) vállain szilárdan fekszik. A kerék a légabroncs befogadására kész. A 18., 19. és 20. ábrán látható foganatosítási alaknál a keréktalp egyenes (cl0 ) végeit nem vezetjük be a vályúalakú (j) abroncs (jl) mélyedésébe oly mélyen, hanem csak az abroncs élei körül áthajlítjuk, melyeket előzetesen egymáson fekvő két bádogrétegből képeztünk. A (j) abroncsot úgy, mint a 15., 16. és 17. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál a keréktalp (cl0 ) végei közé helyezzük úgy, hogy a (c9) domborodásra fekszik föl. A (cl0 ) végeket ezután a 19. ábrán látható módon a merevített (jl, j2) részek közé fektetjük és az abroncs éle körül a 20. ábra szerint áthajlítjuk, mire a kerék a légabroncs befogadására kész. A keréktalpnak a 19. ábrán föltüntetett metszete a 16. ábrán látható metszettől eltérő. A 19. ábra szerint a (j) abroncs az erősbített (jl, j2) rész által előre is merevítve van, a 16.- ábra szerint pedig a (j) abroncsnak minden oldalon egyszerű keresztmetszetét az áthajlásoknál a befelé hajlított (cl0 ) keréktalp végeknek kell merevíteni. Az alkalmazandó légabroncs minőségéhez képest a keréktalp más, megfelelő keresztmetszettel készíthető. A keréktalp (cl0 ) végei a (j) abroncs éleit az egyes eseteknek megfelelően a 16. vagy 19. ábra szerint foghatják át. A 16. és 17. ábrán föltüntetett abroncs természetesen a 19. és 20. ábrán látható módon is helyezhető a kerékre, valamint a 19. és 20. ábrán látható abroncs a 16.. és 17. ábra szerint. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás mindenféle járművek számára való fémkerekek előállítására, azáltal jellemezve, hogy a kerék középsíkjában osztott két kerékfél mindegyikét bádogból külön-külön állítjuk elő, a fél kerékkorongokat pedig a kerékfölületből a szükséghez képest kiemelkedő (b) merevítésekkel látjuk el, melyek fél kerékküllőt képeznek, mire a külső (c8) peremet hengeralakba hozzuk. 2. Az 1. igényben védett eljárás változata azáltal jellemezve, hogy mindegyik kerékfelet előbb úgy alakítunk, hogy a külső kerületet oldalsó (c6) perem képezi, melynek keresztmetszetét a fémnek ezen helyen való áthajlítása által meg. kettőzük úgy, hogy az ily módon képezett kerületi keresztmetszet oldalsó merevítést kap, mire a hengeres (c8) toldatot a kellő átmérőre hozzuk és a merevített (c7) peremet a szükséges alakba áthajlítjuk. 3. Az 1. igényben védett eljárás változata, azáltal jellemezve, hogy az (P) keréktalp karimaszerűen átfektethető (cl0 ) peremekkel van ellátva, melyek közé a légabroncs befogadására való különleges alakú (j) abroncsot illesztünk, mire ezen abroncsot a (cl0 ) keréktalpvégeknek az abroncs élei körül való áthajlítása által helyzetében fogvatartjuk és rögzítjük. 4. A 3. igényben védett eljárás változata, azáltal jellemezve, hogy az (P) keréktalpat két oldalán vállszerű (c9) kihajt lásokkal látjuk el, melyekre a különleges alakú (j) abroncsot fektetjük. 5. Az 1—4. igényekben védett eljárás változata, azáltal jellemezve, hogy a kerékfeleket összehegesztés, összeforrasztás, összeszögeeselés vagy csavarok által való összekötés által egységes kerékké illesztjük Össze. (3 rajzlap melléklettel.) PALLAS aÉ8ZVÉN> TAH8ASÁG IYOMDÁJA 3LA-A/ tc ,