61796. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérőkészülék

6. ábra a távolság megállapításának szkéináját, a 7. ábra *a mutatólemezt a távolsági quótákkal, a 8. és 9. ábrák a műszer egy másik kiviteli alakját oldal- és fölülnézetben tüntetik föl, a 10., 11., 12. és 13. ábrákon a szerkezet működésének lényege van vázlatosan föltüntetve. A műszer egy binokuláris távcsövet alkot, melynek két (1) és (2) része az okulárétávolság beállítása céljából ismert módon csuklósan van egymással összekötve. A baloldali részben meglévő alkatrészeken, nevezetesen : a (3) okulárén, a tokban mélyen fekvő (4) objektíven és az (5, 6) prizmákon kívül a jobboldali részben még egy a tokban forgathatóan ágyazott és (8) ellensúllyal ellátott (7) keret van egy (9) planparallellemez számára elrendezve. E keret (10) forgástengelye egy (11) csavarkereket hord, mely egy (12) végnélküli csavarral áll kapcsolatban, melynek szintén a tokban ágyazott (13) tengelye a keretből kinyúlik és kívül egy (14) fogantyúgombbal van ellátva, tehát kívülről forgatható. Ezen fogantyúgombbal egy (15) tárcsa van összekötve, melyen a távolságok (célszerűen méterekben) be vannak vésve (távolsági skála). A műszer kezelésének módja már most -a következő: Mindenekelőtt a műszert éles képre állítjuk be úgy, hogy a műszert ég felé irányítjuk és a szálak úgy a jobb-, mint a baloldali okuláréban, az illető okuláré kagyló forgatásával tisztán láthatóvá tesszük. Ezután az okulárétávolságot ismert módon, a két rész forgatásával beállítjuk. Végül rögzítjük a távolban lévő tárgyat és a (14) fogantyúgombot addig forgatjuk, míg a tárgy és a szál a lehető legtisztábban látható. Ekkor a (15) távolságmutató tárcsán a távolsági szám leolvasható. Könnyebb megértés végett a szerkezet működésének lényege a mellékelt rajz (10., 11., 12., és 13. ábráin) van szkematikusan ^bemutatva. E célból képzeljük a készüléket egy állványra megerősítve. Ha már most a bal távcső optikus tengelyét, amely a szálkereszt által van megjelölve, beállítjuk arra a tárgyra, amelynek távolsága megmérendő! úgy természetesen a jobb távcső optikus tengelye nem esik egybe a tárgy képével. Ez világosan is látható a (10) ábrából, ahol ugyanis (T) a szemléltető tárgyat, (Ab) és (Aj) pedig a bal és jobb távcső optikus tengelyét jelképezi. Magától értetődik és a (11) és (12) ábrákból is látható, hogy a tárgy képe (T) a bal csőben beleesik a szálak metszéspontjába, (11. ábra), míg ellenben a jobb csőben a tárgy távolságának arányában ez a szálak metszéspontjától, vagyis az optikus tengelytől bizonyos (L) távolsággal eláll (12. ábra). Ha már most az objektív okuláré gyújtótávolságán belül egy (P) planparallel-lapot helyezünk el, úgy ennek elforgatása által a tárgy képe, a jobb csőben is, fedésbe hozható a szálak metszéspontjával. A 13. ábrán van ez a művelet bemutatva, ahol (T) a tárgyat, (B) az objektív okuláré gyújtótávolságát (1) a tárgy képét a bal távcsőben, (II) a tárgy képét a jobb csőben, a planparallel-lemez elforgatása után és (III) a tárgy képét planparallel-lemez nélkül jelképezi. Miután a jobb csőben a tárgy képe, távolságának megfelelően, az optikus tengelytől különböző távolságban helyezkedik el, úgy természetes, hogy a planparallel-lemezt többé vagy kevésbbé kell elmozgatni acélból, hogy a tárgy képe a jobb cső szálkereszt-metszéspontjával fedésbe kerüljön. Ezen elforgatás nagysága enged azután a tárgy távolságára következtetni. Végül a (16) gyűrűnek egy megadott jelig való elállításával a műszer nyolcszoros nagyítású és fokozott plasticitású, közönséges binokuláris távcső gyanánt is használható. Az objektív és a szál beállítását megkönnyítendő, a 8. és 9. ábrákon bemutatott kiviteli alaknál a két okuláré egymáshoz képest való elállítására szolgáló forgáspont, illetőleg csuklótengely az egyik objektív (18) tengelyébe van áthelyezve. A (17) csuklókarok a műszer egy felén mozdulatlanul