61785. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés a hőfoknak az áramerősségre való befolyásának kiegyenlítésére olyan ellenállásban melynek nagysága a hőfokkal nő
A =r0 H 1 + *)+"• A 2. egyenlet szerint a rendes üzemi állapotnak megfelelő áramerősség a következő: ii = vagy it = lo 1+ A 1 + r0 R0 P ÍM' (1 -)- K TTN -f- y TM") — « rm y TM" P^ ! 1 + P Vm Ha most a gerjesztő áramerősségének a kezdeti és a későbbi rendes állapotnak megfelelően azonos értékkel kell bírnia, akkor, amint az a 3. egyenletből azonnal kitűnik, a —•=° <•>0 föltételnek teljesítve kell lennie. E föltétel, ha A fönt megadott értékét behelyettesítjük és néhány átalakítást végzünk, így is — 3. ' írható : T0 .K.Tm (p0 + Ro) Ro.y.-rm" (p0 + r0 ) — r0 R< Legtöbbször nem szükséges, hogy a 4., illetőleg 41 föltételi egyenlet pontosan teljesítve legyen, hanem elegendő, ha ^ w0 «rték, mely ama növekedés arányossági értékének nevezhető, melyet a helyettesítő ellenállás a rendes üzemi állapotban szenved, legalább megközelítőleg o-val lesz «gyenlő. Ez esetben a 3. egyenlet ezen alakban is írható: ii==io ~ir) 3' Ez egyenlet lehetővé teszi annak megítélését, hogy mennyivel térhet el a — a>0 érték az o-tól. Tekintsük ugyanis a gerjesztő áramerősségnél a kezdeti és a rendes üzemi állapot közti eltéréseket 5°/0 -ig megengedhetőnek, akkor a —-— érték, a <»0 mint az a (31 ) egyenletből azonnal kitűnik, 0'05-tel térhet el a O-tól. Az alábbiakban röviden megvilágítani kívánjuk a számításnak a kifejtett vonatkozások alkalmazásánál követendő menetét. Megadottaknak tekinthetjük az (i0 , r„, x, (J) és (y) értékeket. Továbbá szabadon választhatjuk a megengedett határok közt a (ím', ím") és (T) hőfokemelkedéseket. A 41 föltételi egyenlet, valamint az s P Tm' (1 -f- a xm -j- y i-m") — a rm y -rm' •=0. 4' lo = l'o Ro • 1*0 Ro po egyenlet segélyével az ezen két egyenlet-1 + (3 xm' ben egyedül előforduló két ismeretlen (R0 és (p0 ) és ezzel a rendes üzemi állapot megfelelő értékei: (R0 . (1 + y rm" és P„.(l + (}Tm') meg vannak határozva. A Kirchhoff-féle törvények szerint tehát a (Wl) és (W2) ellenállásokban a rendes üzemi állapotban föllépő áramerősségeket nehézség nélkül kiszámíthatjuk. A (W) mágnestekercsben föllépő áramerősség természetesen a rendes üzemi állapotban ismét i0 -lal egyenlő. A hűtési viszonyok alkalmas megválasztásával végül még gondoskodni kell arról, hogy a (W, Wl) és (W2) ellenállásoknál a rendes üzemi állapotúak megfelelően fölvett (Tm, TM') és (TM") hőfokemelkedések a rendes üzemi állapotban föllépő áramerősségek hatása alatt tényleg bekövetkezzenek. Ha különös súlyt helyezünk arra, hogy azon időre vonatkozólag is, mely a kezdeti és a rendes üzemi állapotnak megfelelő időpontok közt van, lehetőleg állandó áramerősséget kapjunk, akkor nagy megközelítéssel azáltal érhetjük ezt el, hogy mindbárom ellenállás fölmelegedési időállandóját azonossá tesszük. A fölmelegedési időállandó alatt itt a M S.G.S. S.F.c. kifejezés értendő, melyben mindegyik ellenállás egyes részeire vonatkozólag (G) a súlyt, (s) a fajlagos hőt, (F) a lehűlési fö-
