61751. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép dohányleveleknek a szárról, ill. az ezekről való lefosztására

kalmazkodhassanak a változó igénybevételekhez, amelyek a gépben a fosztóművelet folyamán föllépnek. Az ide-oda járó forgószerkezet, amely a levélszárakkal az első hosszirányú elmozdúlást közli, amidőn már a (8) tárcsák bevágásai által közre vannak fogva, a 13—18. ábrákon van részletesen föltüntetve. E szerkezet egyik része a (29) hüvely, amelyből egyik vége közelében a (30) csapok állanak ki, amely utóbbiak a (32) rudakon kiképezett (31) ágyakba hetyezvék. A (32) rudakat viszont a (33) harántgerendák hordják, amelyeknek ágyaiban a (4) és (5) tengelyek forognak, míg a harántgerendáknak a tengelyek hosszirányában való elmozdulását a (34) gyűrűk akadályozzák meg. A (29) hüvelyben (35) dugattyú mozog hosszirányban, amely a (29) hüvely (37) hosszhasítékán keresztül kinyúló (36) toldattal van ellátva. Ez a toldat, amint a 7. és a 8. ábrákon látható, a (38) csatlórúd útján a (39) lengő karral áll összeköttetésben, amely a főtengellyel párhuzamos (40) lengő tengelyen ül. A (39) kart a főtengelyről alkalmas módon hajtott (42) tengely (41) forgattyúja lengeti, amelyet a karral csatlórúd köt össze. A (29) hüvely elülső végéhez (13. ábra) két párhuzamos (44) bütyökkar csatlakozik, amelyek a hüvely tengelyével párhuzamosan haladnak s a (46) csavarszögek segélyével reájuk erősített (45) kulisszalemezt hordják. Ez* utóbbi két egyenlő (47) vezető hasítékkal bir, amelyek a lemez középvonalának két oldalán feküsznek és külső szélükön ugyanolyan alakúak, mint a (44) karoknak velük szomszédos belső szélei (17. ábra), amelyekkel egyúttal párhuzamosak is. . A (47) hasítékok mindegyike két egyenes (48) és (49) szakaszból áll, amelyek egymáshoz képest oly módon vannak eltolva, hogy a két hasíték (49) szakaszai távolabb feküsznek egymástól, mint a (48) szakaszok. Ez utóbbiak kifelé irányuló (50) görbe hasítékokban végződnek, amelyeknek szélső pontjai körülbelül ugyanolyan távol feküsznek egymástól, mint a hasítékok (49) szakaszai. A (35) dugattyú elülső végén egy vízszintes (51) bevágás van kiképezve (14. ábra), amely két átellenes (52) kar végének fölvételére szolgál. E karok az (51) bevágásbari az (53) csap körül elforgathatóan vannak ágyazva és külső végükön egy-egy aránylag mélyen lenyúló lapos (54) pofát hordanak, amelyefenek egymással átellenes belső föl ületére gumiból vagy más lágy és kellő súrlódással bíró anyagból készült tömbök erősítvék. Ezen tömbök a levelek szárainak megfogására szolgálnak, miért is az (52) karokat az alábbiakban röviden fogóknak fogjuk nevezni. Mindegyik (52) fogókar, két vége között, két egymás fölött fekvő (55) kiugrással van ellátva, amelyeken egy függélyes helyzetű (56) csapszög halad át. Ez utóbbin a súrlódáscsökkentő (57) görgő foroghat, amely a hozzátartozó (44) bütyökkar belső szélén vezettetik. Az (56) csapszög a (45) lemez hozzátartozó (48, 49, 50) hasítékán is átnyúl és egy (58) súrlódáscsökkentő görgőt hord, amely a csapgzög körül forogva, a lemez hasítékának falain vezettetik. A fogókarok (57) görgői a (44) bütyökkarokkal működnek együtt és a fogókat egymáshoz közeledni kényszerítik úgy, hogy az utóbbiak a levélszárakat megragadják, míg a (48, 49, 50) hasítékok belső szélével együttműködő (58) görgők a fogók széttolódását idézik elő, amidőn pályájuk végéhez közelednek. Az (1) haj tó tengely és a (4—7) tengelyek közötti kapcsolat úgy van foganatosítva, hogy az utóbbiak állandóan forgásban vannak és így a (8) tárcsák bevágásai, amelyeken a levelek szárai átnyúlnak és a megfelelően működtetett (52) fogók segélyével áthuzatnak, a levél lefosztásának időszaka alatt bizonyos meghatározott ívet írnak le. Hogy a levél szárára gyakorolt húzás a fogók fosztási löketének kezdetétől annak végéig állandóan ugyanazon irányú maradjon, a (29) hüvelynek úgy kell lengenie (30) csapjainak vízszintes tengelyvonala körül, hogy az (52) fogóknak gumival borított végei ugyanolyan hosszú ívet írjanak le»