61746. lajstromszámú szabadalom • Eljárás facellulózák és hasonló anyagok fehérítésére

ból történt forgatás, alkalmával a fehérítő oldat .könnyebben és gyorsabban érintkezik a faanyag szálaival. A kísérleti eredmények szerint két tonna fehérítendő anyaghoz rendesen 1400—2300 liter vizet elegyítünk. A vízmennyiség ter­mészetesen változik a fehérítendő anyag természete szerint. A fehérítő oldatnak a fehérítendő anyaghoz való mennyiség aránya szintén függ a fehérítés fokától és a fehé­rítendő anyag fajától. Az arány megállapí­tása céljából célszerűen előzetesen egy kí­sérletet teszünk a fehérítendő anyag és a fehérítendő oldat. megfelelő összekeverése által. A találmány szerinti fehérítést kb. 5—6 óra alatt tökéletesen elvégezhetjük úgy, hogy ezután a faanyagot egyenesen a további földolgozó gépekhez lehet vezetni. A találmány szerinti eljárással fehérítő, anyagban nagy megtakarítást élhetünk el s minthogy sem fölösleges víz, sem fölös­leges fehérítő oldat nem marad vissza, ennélfogva a fehérített anyagnak víztelení­tése nem szükséges. További előnye a talál­mány szerinti eljárásnak még az is, hogy egészségrontó gőzök a munkateremben nem keletkeznek, továbbá, hogy a fehérítendő anyag tisztátalanságtól, portól stb. meg van óva, míg az eddigi nyílt edényekben való fehérítésnél mindezek hátrányosan hiányoztak. A találmány szerinti eljárásnak egy mó­dosított foganatosítása szerint a fehérítő oldatot először egy tartályba öntjük s a fehérítő oldathoz töltjük a vizet s csak azután öntjük az edénybe a fehórítőanyagot célszerűen száraz állapotban. A beöntés után a tartályt lezárjuk és forgásba hozzuk, mialatt a fehérítendő anyag egy munka­folyamat alatt lesz lazítva és fehérítve. Ezen eljárásnál azonban a fehérítés nem történik oly hatásosan, mint az először leírt eljárásnál, amikor is a fehérítendő anyagot először lazítjuk és aprítjuk s csak azután fehérítjük. Ezen módosított eljárás kivitelé­hez több idő is szükséges s a fehérítő-' anyagban való megtakarítás sem oly lénye­ges, mint az először leírt eljárásnál. A találmány szerinti eljárás főleg papír­gyártási célokra szolgáló facellulózák. fehé­rítésére alkalmas, de használhatjuk termé­szetesen ezen eljárást a papírgyártásra szol­gáló más nyersanyagnak a fehérítésére is. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás különösen papírgyártási célokra szolgáló facellulózák és egyéb hasonló anyagok fehérítésére azáltal jellemezve, hogy a fehérítendő anyagot száraz vagy félig száraz állapotban egy koncentrált fehérítő oldattal pl. klórmész és vízzel érintkezésbe hozzuk s azután a fehérítő oldat és a fehérítendő anyag zárt tar­tályban egymással összekev ertetn<jk. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a fehé­rítendő anyagot egy forgó tartályba helyezzük, lazítás céljából megfelelő mennyiségű vizet öntünk hozzá 8 azután a tartályt mindaddig forgatjuk, míg a fehérítendő anyag megpuhul s azután a fehérítendő anyaghoz koncentrált fehé­r/tő oldatot adunk s a tartályt újra for­gásba hozzuk, mindaddig, míg a fehérí­tés be nem fejeződött, mimellett az al­kalmazott fehérítő oldatnak oly mennyi­ségben kell jelen lennie, hogy a tartályban a fehérítő oldatból a teljes fehérítés után felesleg már ne maradjon, továbbá a fehérítendő anyag sem tölti be egészen a tartályt, melynek födele forgatás köz­ben állandóan zárva van. 3. Az 1. és 2. alatt igényélt eljárás egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a forgatható tartályba először a kon­centrált fehérítő oldatot (klórmész) és vizet öntjük be s csak azután adjuk hozzá a fehérítendő anyagot s hozzuk forgásba az egész tartályt mindaddig, míg a fehérítés meg nem történt, mi­mellett a fehérítőanyagnak a fehérítendő anyaghoz való mennyiség aránya oly nagy, hogy a fehérített anyagnak víz­mentesítése fölöslegessé válik. 4. Az 1—3. alatt igényelt eljárás foganato­sítására szolgáló szerkezet egy kiviteli

Next

/
Oldalképek
Tartalom