61728. lajstromszámú szabadalom • Önműködő ismétlőfegyver
A (7) menesztőszemölcs teljesen független lehet a dugattyútól. Ezen esetben csavar vagy (109) pecek által rögzíttetik a (110) nyúlványban, mely fönt vékonyodik, hogy a (13) ütőpecek megfelelő kivágásába kapcsolódjék. Ezen (110) nyúlvány a dugattyúnak lényeges alkotórészét képezi és elegedő magas arra, hogy a perkussió lökését igen közel hozza az ütőpecek tengelyéhez. Ez utóbbiban van kiképezve a (111) kivágás, melybe a (110) nyúlvány kapcsolódik. A két pofa tehát fölöslegessé válik. A 14. ábra a gázelvezető nyílásoknak és a gázkamrák változtatására szolgáló elrendezést tünteti föl, mely ' elrendezés egy (62) nyílásokkal ellátott függélyes (112) dobból áll, melynek (62) nyílásai a (113) kamrákba torkollanak és melyek a dob forgása folyamán a meghosszabbításba beállanak és a (63) kamrákat kiegészítik. A (112) dob a (61) fejben különböző hosszúságú, de egyenlő vastag csapok segélyével rögzíttetik, mely csapok a (115) kivágásban forognak. Addig, amíg a dob tehát a pontos belépő helyzetet el nem foglalta, ilyen módon rögzíttetik helyzetében. A dob mindenkori munkahelyzetében egy az ismertetetthez hasonló pecek által rögzíttetik. t Ezen elrendezés előnye az, hogy a működésben lévő (62) nyílás betömődés esetén azonnal egy másikkal helyettesíthető. A lövés tehát folytatható; anélkül, hogy a •fegyvert szét kellene szednünk; egyébiránt ezen elrendezés éppen úgy teszi lehetővé a gáz expansió-kamra befogadó terének növelését és csökkentését, mint az ismertetett vízszintes dob. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő lőfegyver, melynél a fegyver csövéből vett gáznak úgynevezett hátralökő dugattyúra gyakorolt nyomása létesíti a nyitást, kihúzást és kivetést, míg a töltést, zárást és a perkussiót egy rúgó ellenhatása végzi, jellemezve azáltal, hogy az (1) hátralökő dugattyú közvetlenül a (9) záróhengerrel van kapcsolva,' miáltal a závárzat zárásánál és nyitásánál, illetve elrekesztésénél ós fölszabadításánál föllépő súrlódás csökken. 2. Az 1. alatti igényben védeti önműködő lőfegyvernek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az (1) hátralökő dugattyú és a (9) záróhenger közötti kapcsolatot egy-egy, (8, 25) váll vagy ütköző, valamint egy az (1) hátralökődugattyún elrendezett (7) menesztőszemöles végzi, mely utóbbi .nyitott závárzatnál, azaz a (9) záróhenger nyitott helyzetében ennek (21) bevágásába kapcsolódik, melyből a záróhenger előrehaladásánál a (16) toknyúlványba való ütközés által váltatik ki, amikor is a (9) záróbeögernek rézsútos (18, 19, 20) horonyfölületén csúszik, miáltal a (9) záróhenger megemeltetik és a (129) záróhoronyban elrekesztődik, illetve hátralökésnél fölszabadul. 3. Az 1. alatti igényben védett önműködő lőfegyvernek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az (1) hátralökődugattyúnak (8) válla, melynek hátsó fölülete a (9) záróhenger nyitására szolgál, a závárzat zárása, illetve a fegyver elsütése után mellső fölületével egy a tokban elrendezett ütközőre talál. 4. Az 1. és 2. alatti igényben védett önműködő lőfegyvernek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a (9) záróhenger forgatható, de a závárzattokban egyenesben vezetett (12) zárófejjel van ellátva, hogy a záróhengernek fölfelé való lengését lehetővé tegyük anélkül, hogy a (12) fejnek a töltényre támaszkodó mellső fölülete helyes, azaz normális állását elvesztené. 5. Az 1. alatti igényben védett lőfegyvernek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a (14) töltényvonó egy végei között fekvő (32) csap segélyével van a (9) záróhengeren rögzítve, mely csap körül rugalmasan lenghet a záróhenger felé és hogy a töltényvonó a (32) csap és kampós vége között a záróhenger kivágásába kapcsolódó (35) dudorral van ellátva úgy, hogy a töltényvonó működtetésénél föllépő vonóerő a záróhengerre
