61700. lajstromszámú szabadalom • Eljárás beton és vasbetoncölöpök, süllyesztőaknák vagy effélék előállítására, melynél a talpak kiszélesbítése által a súrlódási ellenállás növekszik

csövet folytonos lazítás közben lassanként betömjük, ha csak a cölöpöt akarjuk széles talppal (6. ábra) ellátni; különben a leírt eljárást többször egymásután is alkalmazhatjuk, mely esetben a 7. ábrán föltüntetett cölöpök keletkeznek. Ha a csövet elvesztett forma gyanánt a talajban akarjuk hagyni (8. ábra), a csövet nem húzzuk ki és a robbantó testet a (g) gázcső fölemelése után robbantjuk föl. A robbanás hatása a csőfalakat oldalt szétveti és (i) foszlányokra tépi szét úgy, hogy az utólagosan bedöngölt beton a keletkezett üregbe behatolhat. Ennek folytán a vasrészeket beton veszi körül és a betoncölöp a burkolócsővel szilárdan van összekötve. Az eljárást ez esetben is lehet többször egymásután alkalmazni úgy, hogy a 8. ábrán látható cölöp keletkezik. A robbanó hatás a 9., illetőleg 10. és 11. ábrán föltüntetett külön berendezés segítségével a cső emelésére és a betonmasszáknak a keletkező üregbe való szilárd betömésére is fölhasználható. A beton fenékrétegébe lemezből vagy sarúdarabból álló (k) testet ágyazunk be, rá az (e) robbanto testet helyezzük és bedöngöljük. A (k) sarúdarabot az (1) közbenső elemek, pL sodronykötelek, rudazat stb. által a (b) csővel,, esetleg (m) vezetékgörgők útján úgy kötjük össze, hogy a fölrobbanó (e) robbantó test által a (k) sarúdarabra gyakorolt nyomás, illetőleg a sarúval közölt sülyesztőmozgás a csőre fölemelő hatás gyanánt terjed rá. Ennek folytán a cső külön felhúzása fölöslegessé válik és minthogy a fölhúzás a robbanás pillanatában történik, a cső vége a robbanásnak széttépő hatása alól el van vonva. A (k) sarúdarab az (1) rudazat útján az (n) lemezzel is összeköthető és a közbenső tér betonnal tölthető ki. Ha ezután a (k) sarúdarabon fekvő robbantó testet meggyújtjuk, a lefelényomott sarúdarab a fölső (n) lemezt lehúzza, ez pedig a közbeágyazott betont a keletkezett üregbe sajtolja (11. ábra). Az (e) robbantótest burkolatához és ágyazásához képest oly robbantó hatás létesíthető, mely lapos talp vagy egyenletes, pl. gömbalakú megvastagítás számára alkalmas üreget képez ki. A 12. ábra szerint a robbantóanyag az (o) cementgömbbe van bezárva, minek folytán a robbantóhatás minden oldalra egyenletesen terjed szét. A 13. ábrán látható burkolási módnál a robbantótest a {p) fémcsőbe vagy effélébe van beágyazva, melynek végei habarcsból, cementből, tapaszanyagból álló (r) dugasz által vannak elzárva. Ez esetben a robbantószer a cső tengelyének irányában fejt ki nagyobb hatást. Hogy a kúpos (a) fúrócölöpmag ne csúszszék át a (b) burkolaton, ennek alsó végén egymást keresztező (g) laposvasak vágy beillesztett szárnyakkal ellátott (s) vassarú van ismert mód szerint megerősítve. A cölöp talpa ezen egymást keresztező vaspántokra vagy a sarura fekszik föl, beverés közben a (b) burkolat magával viszi lefelé és rajta át nem csúszhat. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás nagyobb súrlódási ellenállású beton- és vasbetoncölöpök, sülyesztőaknák stb. előállítására, azáltal jellemezve, hogy betonfenékrétegnek a talajba helyezése után ezen rétegbe robbantótestet ágyazunk be, melynek gyújtóvezetékét védő csőben fölfelé vezetjük, a robbantótestet fölrobbantjuk és a keletkezett üreget ezután betonnak utólagos bedöngölése által betömjük. 2. Az 1. igényben védett eljárás változata, melynél a fúrólyukat bélelő cső elvesztett forma gyanánt a talajban marad, azáltal jellemezve, hogy a robbantóhatás által a CBÖvet egyszer vagy többször széttépjük és a foszlányokat utólagosan bedöngölt betonnal vesszük körül, mi által a cső és a betonszár között szilárd összeköttetést létesítünk. 3. Az 1. igényben védett eljárás változata, melynél a fúrócsövet ismét kihúzzuk, azáltal jellemezve, hogy a robbantótest meggyújtása előtt a fúrócsövet fölemeljük és a robbanás után a csövön át a keletkezett üregbe betont tömünk be.