61700. lajstromszámú szabadalom • Eljárás beton és vasbetoncölöpök, süllyesztőaknák vagy effélék előállítására, melynél a talpak kiszélesbítése által a súrlódási ellenállás növekszik

csövet folytonos lazítás közben lassanként betömjük, ha csak a cölöpöt akarjuk széles talppal (6. ábra) ellátni; különben a leírt eljárást többször egymásután is alkalmaz­hatjuk, mely esetben a 7. ábrán föltüntetett cölöpök keletkeznek. Ha a csövet elvesztett forma gyanánt a talajban akarjuk hagyni (8. ábra), a csövet nem húzzuk ki és a robbantó testet a (g) gázcső fölemelése után robbantjuk föl. A robbanás hatása a cső­falakat oldalt szétveti és (i) foszlányokra tépi szét úgy, hogy az utólagosan bedön­gölt beton a keletkezett üregbe behatolhat. Ennek folytán a vasrészeket beton veszi körül és a betoncölöp a burkolócsővel szi­lárdan van összekötve. Az eljárást ez eset­ben is lehet többször egymásután alkal­mazni úgy, hogy a 8. ábrán látható cölöp keletkezik. A robbanó hatás a 9., illetőleg 10. és 11. ábrán föltüntetett külön beren­dezés segítségével a cső emelésére és a betonmasszáknak a keletkező üregbe való szilárd betömésére is fölhasználható. A be­ton fenékrétegébe lemezből vagy sarúdarab­ból álló (k) testet ágyazunk be, rá az (e) robbanto testet helyezzük és bedöngöljük. A (k) sarúdarabot az (1) közbenső elemek, pL sodronykötelek, rudazat stb. által a (b) csővel,, esetleg (m) vezetékgörgők útján úgy kötjük össze, hogy a fölrobbanó (e) robbantó test által a (k) sarúdarabra gyakorolt nyo­más, illetőleg a sarúval közölt sülyesztő­mozgás a csőre fölemelő hatás gyanánt ter­jed rá. Ennek folytán a cső külön felhúzása fölöslegessé válik és minthogy a fölhúzás a robbanás pillanatában történik, a cső vége a robbanásnak széttépő hatása alól el van vonva. A (k) sarúdarab az (1) rudazat útján az (n) lemezzel is összeköthető és a közbenső tér betonnal tölthető ki. Ha ezután a (k) sarúdarabon fekvő rob­bantó testet meggyújtjuk, a lefelényomott sarúdarab a fölső (n) lemezt lehúzza, ez pedig a közbeágyazott betont a keletkezett üregbe sajtolja (11. ábra). Az (e) robbantótest burkolatához és ágya­zásához képest oly robbantó hatás létesít­hető, mely lapos talp vagy egyenletes, pl. gömbalakú megvastagítás számára alkalmas üreget képez ki. A 12. ábra szerint a rob­bantóanyag az (o) cementgömbbe van be­zárva, minek folytán a robbantóhatás min­den oldalra egyenletesen terjed szét. A 13. ábrán látható burkolási módnál a robbantó­test a {p) fémcsőbe vagy effélébe van be­ágyazva, melynek végei habarcsból, cement­ből, tapaszanyagból álló (r) dugasz által vannak elzárva. Ez esetben a robbantószer a cső tengelyének irányában fejt ki na­gyobb hatást. Hogy a kúpos (a) fúrócölöpmag ne csúsz­szék át a (b) burkolaton, ennek alsó végén egymást keresztező (g) laposvasak vágy be­illesztett szárnyakkal ellátott (s) vassarú van ismert mód szerint megerősítve. A cö­löp talpa ezen egymást keresztező vaspán­tokra vagy a sarura fekszik föl, beverés közben a (b) burkolat magával viszi lefelé és rajta át nem csúszhat. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás nagyobb súrlódási ellenállású beton- és vasbetoncölöpök, sülyesztő­aknák stb. előállítására, azáltal jelle­mezve, hogy betonfenékrétegnek a ta­lajba helyezése után ezen rétegbe rob­bantótestet ágyazunk be, melynek gyújtó­vezetékét védő csőben fölfelé vezetjük, a robbantótestet fölrobbantjuk és a ke­letkezett üreget ezután betonnak utóla­gos bedöngölése által betömjük. 2. Az 1. igényben védett eljárás változata, melynél a fúrólyukat bélelő cső elvesz­tett forma gyanánt a talajban marad, azáltal jellemezve, hogy a robbantóhatás által a CBÖvet egyszer vagy többször széttépjük és a foszlányokat utólagosan bedöngölt betonnal vesszük körül, mi által a cső és a betonszár között szilárd összeköttetést létesítünk. 3. Az 1. igényben védett eljárás változata, melynél a fúrócsövet ismét kihúzzuk, azáltal jellemezve, hogy a robbantótest meggyújtása előtt a fúrócsövet fölemel­jük és a robbanás után a csövön át a keletkezett üregbe betont tömünk be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom