61558. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasúti vonatoknak összeütközés ellenében való biztosítására

— 15 ekkor annak következtében, hogy a (237) koutaktus a (212, 213) kontaktusokkal érintkezésbe jut, a következő két áramkört zárja: A (176) áramforrás, a (227) vezeték, a (222, 221) kontaktusok, a (246) vezeték, a (256) vezeték, a (237, 212) kontaktusok, a (236, 234) vezetékek, a (179) elektromágnes és az ettől a (176) áramforráshoz vezető, már ismertetett visszavezetés által képezett áramkört és a (175) áramforrás, a (227) vezeték, a (222, 221) kontaktusok, a (246, 256) vezetékek, a (237, 213) kontaktusok, a (238, 242) vezetékek, a fék vezérszelepét működtető (181) elfektromágnes, az ettől a (176) áramforráshoz vezető, máileírt visszavezetés által képezett áramkört, mely vonatba besorozott mozdonyoknak esetében egy, a (81) elektromágnessel párhuzamos és az indító tolattyút elzáró (180) elektromágnest tartalmazó elágazással bir. Ez a két áramkör helyettesíti azt a két áramkört, mely a (218, 219) kontaktusokon át záródik, ha Ta (175) áramforrás a (183) elektromágnest gerjeszti, de mely, egymás után kapcsolt mozdonyoknak esetében, nem jöhet létre azért, mert a vezetőmozdonyoknak vezetője a besorozott mozdonyoknak (183) elektromágneseit a vezetőmozdony (206) áramzáró karjának átállításával gerjesztette. Minthogy ezek a (212, 213) kontaktúsokon átmenő helyettesítő áramkörök csakis akkor létesülnek, amikor a vezetőmozdony (177) áramforrásainak áramköre zárva van, a (177) áramforrásban vagy a (248, 249) átmenő vezetékekben föllépő hibáknál, melyeknek következtében a (182) elektromágnes gerjesztését elveszti, a besorozott mozdonyok, a fölfutási kontaktusok fölött való elhaladásuknál, figyelmeztető jelzéseket adnak. Ugyanis ekkor a (175) áramforrásoknak áramkörei a (209) fegyverzeteknél megszakítva nincsenek, tehát a figyelmeztető és megállító szerkezetek működhetnek, amikor a (160, 171) áramvezető rudaknak kontaktusgörgői a fölfutási kontaktusokkal érintkeznek. A (248, 249) átmenővezetékek, melyek az egész vonaton végignyúlnak és a vezetőmozdonyon alkalmazott (177) áramforrástól indulnak ki, a vonatba sorozott kalauzkocsin vagy más járműveken alkalmazott szerkezeteket ugyancsak föntebb ismertetett módon működtetik. Ha a (182) elektromágnes (209) fegyverzetét meghúzza, a (175) áramforrás és a (171) áramvezető rúd között az összeköttetés épp úgy megszakad és egyidejűleg a (179, 181) elektromágnesek is bekapcsolódnak a megszakított áramkörbe. A kalauzkoesin vagy más ily járművön a (184) fegyverzet a mozdonynak szabad pályát jelző (185) sípját helyettesítő (260) csöngetyűnek áramkörébe van bekapcsolva (21. ábra), mely a következő: A (176) áramforrás, a (267) vezeték, a (262) kontaktus, a (184) fegyverzet, a (263) kontaktus, a (268) vezeték, a (260) csöngetyű, a (271, 232) vezetékek és a (176) áramforrás. Épp így, a (188) fegyverzet a mozdonynak (190) vészsípját (20. ábra) helyettesítő (261) csöngetyűnek. következő áramkörébe van bekapcsolva: A (176) áramforrás, a (267) vezeték, a (264) kontaktus, a (188) fegyverzet, a (265) kontaktus, a (274) vezeték, a (261) csöngetyű, a (277, 235, 232) vezetékek és a (176) áramforrás. Ha az egyik vagy másik (184,188) fegyverzet leszakad, az ehhez tartozó (160, 161) csöngetyű megszólal, ezenkívül a megfelelő (186, 189) miniatürejelző is működésnek indul és látható jelzés létesül. A 24. ábrában a nyíl irányában előrehaladó (I) mozdony éppen a (42) fölfutási kontaktus fölött áll, az ehhez tartozó szakaszokon pedig, ugyanebben az irányban egy másik vonat is közlekedik. Ennek megfelelően, az (I) mozdonyhoz közelebb fekvő átkapcsoló a «tilos» állásban van, az (I) mozdonyon a (188) fegyverzet leszakadt és a (189) vészjelző a «tilos» állásában áll, a (190) vészsíp pedig megszólalt. A leírásban a «vonat» szó alatt minden egyes, a találmánynak részeit képező szerkezettel fölszerelt mozdony, személy- vagy teherkocsi, kalauzkocsi vagy más, a mozgó anyaghoz tartozó jármű is értendő, hacsak