61538. lajstromszámú szabadalom • Porus-vágókészülék
2 -teszi. Az egymásután következő késkorongoknál a legkisebb pontatlanság is a mély pórusos minta létesítését károsan befolyásolná és a csíkképződést majdnem sohasem sikerülne elkerülni. Az ilyen gyártmányt azonban a gyakorlatban értékesítnni sohasem lehetne. Mindezeket a hátrányokat a jelen találmány igen egyszerű módon akként szünteti meg, hogy égyetlen, az egész szélességre kiterjedő (mintegj 50—60 cm. hosszú) tengely helyett több, lényegesen rövidebb (mintegy 6—8 cm. hosszú) késtengely van egymás mellett oly módon elrendezve, hogy ezek együtt épp oly módon munkálják meg a deszkának fölületét, mintha csak égyetlen átmenő késtengely volna alkalmazva. Ha több késtengely van egymás mellett elrendezve, természetszerűen figyelembe kell azt venni, hogy a tengelyvégeknek ágyazása is bizonyos helyet igényel. Ha tehát az egyes tengelyek egy vonalban volnának egymás mellett elrendezve, a késhengereknek érintkezési helyein még akkor is hézagok keletkeznének, ha a tengelyek szorosan egymás mellett feküdnének, minek következtében a deszkán, a késhengereknek lefejtései között, oly csíkok létesülnének, melyek benyomásoktól mentesek. Hogy ez elkerültessék, a késhengerek két, esetleg több, egymással párhuzamos vonalban fekszenek, még pedig oly helyzetben, hogy a két szomszédos késhenger által létesített benyomások között sem nagyobb távolság ne legyen, mint két késkorong között, sem pedig a benyomások meg ne kettőztessenek. Minthogy pedig a megmunkálandó anyagnál (gyalult fa) avval is kell számolni, hogy az sohasem lehet minden pontján egyenlő vastag, gondoskodni kell arról is, hogy a késhengerek a megmunkálandó anyagnak ezen egyenetlenségeihez lehető jól hozzásimuljanak és így a benyomások mindenhol egyenlő mélyek legyenek. Ezt a találmánynál egyrészt az biztosítja, hogy az egye3 késhengerek tetszőlegesen szabályozható nyomórugóknak hatása alatt állanak, másrészt pedig az, hogy a késtengelyek oly módon vannak szabadon elmozgathatóan elrendezve, hogy munkaközben a fafölület egyenetlenségeinek megfelelően szabadon beállhatnak. Ebből a célból nz egyes késhengerek csuklósan vannak fölfüggesztve. Hogy azonban a késeknek túlságosan mély behatolása minden esetben meg legyen gátolva, tehát más jellegű csíkok se létesülhessenek, a találmánynál a tengelyeknek végein és esetleg azoknak közepén is, szélesebb futókorongok vannak alkalmazva, melyeknek sugara a késkorongokénál annyival kisebb, amekkora a létesítendő benyomásoknak mélysége. Ezek a benyomásoknak mélységét határoló futókorongok, ha a tengelyre föl vannak ékelve, igen célszerűen arra is használhatók, hogy a tengelyt forgásnak indítsák, mi főleg azért előnyös, mert ekkor a késkorongok és az ágyazó tengelyük között a súrlódás minimálissá tehető. Ennek következtében az egész készüléknek kopása is csökken és a készülék maga tartósabbá válik. A mellékelt rajzban a jelen találmánynak egy gépi üzemre berendezett foganatosítási alakja van föltüntetve. Az 1. ábrában a készülék elölnézetben, a 2. ábrában oldalnézetben és a 3. ábrában fölülnézetben van föltüntetve, a 4. ábra részletrajz, melyben a késtengelynek ágyazása van függélyes metszetben föltüntetve, az 5. ábra függélyes metszet a 4. ábrának síkjára merőleges sík szerint. A készülék az (f) állványra (1. ábra) van szerelve, melyben a (h) szállítóhengernek ágyazására szolgáló, emelhető és sülyeszthető (g) munkaasztal van vezetve és melyen az asztal fölött, ennek egész szélességén végignyúló, a késhengereknek szerelésére szolgáló (i) tartógerenda van fölerősítve. Ez a tartógerenda célszerűen az (1, 1) sarkak (2. ábra) útján elforgathatóan van a gépállvánnyal összekötve és használati állásban a (k, k) rögzítő csavaroknak segélyével rögzíthető. A tartógerendának elforgathatósága fölöslegessé teszi, hogy az egyes késhengereknek fölszerelésénél, illetve kicserélésénél a nehéz tartógerendát levegyük. Ily