61531. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus fékkel és oldalvezetékekben mozgathatóan elrendezett oldaltámasztékkal ellátott egynyomú jármű
a dugattyú fölött lévő tér pedig a külső levegővel kapcsolódik. Mikor a (170) támaszték fölső állásához közeledik, a (225) borda a (242) szelepet a középállásába emeli, miközben a (243) hasíték a szelep eme mozgását lehetővé teszi. Ha eme foganatosítási alaknál a támasztékokat a vákuumfékkel együtt vagy ettől függetlenül vákuummal akarjuk működtetni, a 7. ábrán látható szerkezeti elrendezést alkalmazzuk. A támasztékot működtető henger, a csövek és a (209) szelepek a 6. ábrán láthatóhoz hasonló módon vannak kiképezve, | a (174) henger azonbail a (203) henger- ! födél helyén (244) hengert visel, melynek a rugóval terhelt (246) szelep útján *a (244) hengerrel közlekedő (245) szelepkamarája van. A (202) cső és (244) henger között a (208) szelep által vezérelt mellékvezeték van elrendezve, a (210) szelepkamara és (202) cső között pedig egy (247) tartány van bekapcsolva, mely egyik végén rúgóval terhelt (218) szelepet visel. A berendezés működési módja a következő: Mikor a (202) csőben a nyomás növekedik, a (246) furat hatása alatt a (244) hengerben is növekedik a nyomás és az eddig a légritkítás által fölemelve tartott (175) dugattyú a (251) rúgó hatása alatt lefelé mozog és a (191) kilincset a (184) fogasrúddal kapcsolatba engedi jutni. Egyidejűleg a (209) szelep is működésnek indul, hogy a (249) csövet a (193) cső közvetítésével a (181) dugattyú alatt lévő térrel hozza kapcsolatba és egyidejűleg a (181) dugattyú fölött lévő tér is a (240) csövön és a (252) nyíláson a külső levegővel kapcsolódik. Bár a (202) csőben a nyomás növekedett, «a (247) tartályban a levegő eléggé nieg van ritkítva, mert ebben a vákuum csorbítatlanul fönnáll. Ily módon a (170) támasztékot a dugattyú fölületére ható légköri nyomás lenyomja, a (184) fogasrúddal kapcsolatba lépő (191) kilincs pedig eme helyzetében rögzíti. Ha a (202) csőben nyomás csökkenés lép föl, a (246) szelep üléséről leemelkedik és a (244) henger légüressé válik. Ennek következtében a (175) dugattyú megemelkedik és a (191) kilincs kikapcsolódása és a (209) szelepnek a fölső helyzetbe való mozgása egyidejűleg megy végbe úgy, hogy a (181) dugattyú fölött lévő tér a (247) tartállyal és a dugattyú alatt lévő tér pedig a külső levegővel jön kapcsolatba. A (202) csőben föllépő nyomás csökkenés következtében a (248) szelep üléséről leemelkedik és lehetővé teszi, hogy a nyomóközeg a (181) dugattyú fölött lévő tértől elszálljon ós a (170) támaszték gyorsan fölemelkedjék. Bár a föntebb jelzett támasztóberendezésektől csak egy-egy támasztékot írtunk le, magától érthető, hogy ezek párosával vannak elrendezve, mi mellett a másik támaszték működtető berendezése a föntebb leírttal teljesen megegyezik, ill. ezekkel együtt működik. A föntebb leírt berendezésnél föltételeztük, hogy a fékberendezés és a támasztékok működtető berendezése közös (202) vezetékkel van kapcsolva. Magától érthető azonban az is, hogy a (202) csövet a kocsivezető külön is működtetheti és hogy az a fékberendezéstől független is lehet. A nyomóközegnek a támasztékot működtető hengerhez való vezetésére és ettől való elvezetésére bármely alkalmas szelepszerkezetet lehet használni. Minthogy a (172) talp a (170) támasztékkal (173) általános (univerzális) csukló útján van kapcsolva; a kocsi még aránylag egyenetlen talajon is elég biztos oldaltámasztékot talál. Bár az előbb- említett támasztékokat és az ezekhez tartozó mozgató berendezéseket sinen futó egynyomú járóművek esetére ismertettük, magától érthető, hogy azokat bármely egynyomú járó műnél is lehet alkalmazni. Lehet egy vagy több párt, pl. a kocsi mellső végén két, hátsó végén szintén két pár támasztékot alkalmazni, vagy pedig ha a kocsi hosszabb, esetleg a kocsi közepe felé is egy vagy több támasztékpárt elrendezni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hydraulikus fékkel és oldalvezetékekben mozgatható oldaltámasztékokkal ellátott
