61445. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító explóziós mótorok számára

— 2 -A 2. és további ábrákon a föltüntetett kiviteli alaknál két részre osztott gázkeverőkúp van elrendezve, még pedig a mótor könnyű megforgatása, illetőleg a vákuumnak a megindításnál való legyőzése céljából. Ezen elrendezés lehetővé teszi, hogy a mótor megindításánál gázban dúsabb keverék léphet a motorba, mint amilyen a rendes üzemnél szükséges. Ezen állapot természetesen megszűnik, ha a mótor egy bizonyos fordulatot elért; akkor ugyanis a motorban uralkodó vákuum a gázkeverékkúp egy részét üléséhez szívja és csupán csak a belső, kisebb keverékszabályozófölület szolgál a gáz- és levegőkeverék szabályozására. •Ezen kiviteli alak működési módja a rajz tekintetbe vételével már most a következő: Nyugalmi állapotnál a részek a 2. ábrán föltüntetett helyzetet foglalják el. Ezen helyzet mellett a gázkeveréket elvezető csatorna el van zárva. Ha már most a motort megakarjuk indítani, akkor a (11) rudat a (22) toldatára ható, valamely alkatrésze segélyével lehúzzuk, mire az egész kúpszerkezet a 3. ábrán föltüntetett helyzetet foglalja el. Ezáltal mindenekelőtt a (16) kúp elhagyja (17) fészkét, amivel egyidejűleg a levegő átbocsájtására szolgáló, gyűrűalakú (14) nyílás keresztmetszete is megnagyobbodik, amennyiben az említett mozgásban a (13) légszabályozófölület is részt vesz. Ezen kúpállás folytán gázban igen gazdag keveréket nyerünk, amely keveréket a (16) kúp és (17) ülés között előállott nyíláson, valamint a (12) el vezetőcsatornán át a motorba vezetünk. Az ennek következtében igen könnyen meginduló mótor egy bizonyos fordulatszám elerése után a hengeres, eltolhatóan ágyazott (15) kúprészt fölszívja, még pedig mindaddig, míg aza (17) fészekre fölfekszik (4. ábra). Ezen helyzet mellett a (21) nyíláson át az elgázosított tüzelőanyaggal összekevert levegő a kúpszerkezet belsejébe és innen a motorba vezettetik be, miközben az elvezetendő gáz- és levegőkeverék mennyiségének szabályozására már most a (12) kúp külső fölülete szolgál, amely a hengeres kúprész (18) üléséhez képest megfelelő helyzetbe jön. Miután ezen két utóbb nevezett alkatrész között keletkezett gyűrűalakú csatorna kisebb keresztmetszetű, mint a (16) kúpfölület és (16) ülés közt levő, nyilvánvaló dolog, hogy a gázkeverék szegényebb, illetőleg olyan lesz, mint, amilyen a mótor rendes üzeménél szükséges. Az elvezetendő keverék szabályozása — amit különösen; nagy pontossággal eszközölhetünk — a (12) kúpnak a (18) gyűrűalakú üléséhez képest történő megfelelő elmozgatása által történik; a rajz 4. ábráján a (12) belső kúp és (18) ülés között előállított legnagyobb áteresztőnyílás pontozottan van föltüntetve. Ha a (11) rudat tovább húzzuk lefelé, akkor a (20) vezetődarab kényszeríti a tölcséralakú (15) kúprészt arra, hogy a (12) kúp mozgásában résztvegyen (lásd 5. ábra), miáltal a (16) kúprész és (17) ülés közötti gyűrűalakó csatorna ismét kinyílik és a gáz- és levegőkeverék azon át a keverő- és fúvókatérből eltávozhat. Mivelhogy — mint már föntebb említve volt — a fölső csatorna kereszmetszete nagyobb, mint az eddig fönnállóit belső csatorna keresztmetszete, a mótor nagyobb és telítettebb gázkeverékmenynyiséget fog szívni. Megemlítendő még, hogy az 5. ábra a kúp legmélyebb állását tünteti föl, amely állás mellett tehát a mótor földolgozható legnagyobb gáz- és levegőkeverékmennyiség szívatik föl. A 6. ábrán még a légfék működési módja van bemutatva, amely abban áll, hogy amidőn a kúprészek a mótor megállítása alkalmával a (19) rúgó hatása folytán ismét a 2. ábrán föltüntetett fölső helyzetükbe hozatnak, a (11) rúd fölemelkedése által annak (7) csatornájának (9) kivezetőnyílása szabaddá tétetik úgy, hogy az atmoszférikus levegő a (7) csatornán át a kúpszerkezetbe, innen pedig a mótor belsejébe léphet. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Közös keverő- és fúvókatérrel bíró elgázosító explóziős motorok számára, azáltal jellemezve, hogy egymással összeköttetésben álló két kúpfölület által úgy a levegőt a keverő- és fúvókatérbe vezetőnyílás, valamint a gázt elvezető nyílás keresztmetszete a kúpfölületek mű-