61436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás réztartalmú anyagok kezelésére

—' 7 — egy részét, amelyből az alumíniumot, vasat i és rezet már eltávolítottuk, égetett mésszel kezelhetjük, amely a cinket kicsapja. Az oldatban esetleg előforduló arany és ezüst a va^, alumínium és réz kicsapatásánál szintén kiválik s azután a csapadékból bárminő ismert módon kiválasztható. Szűrés után az oldat, amely az értékes anyagokat már leadta és a regenerált kálciumkloridot magába vette, újabb mennyiségű földolgozandó anyag oldására használható és újból végigvezethető azon műveletsorozaton, amelyet leírtunk. Visszatérve a kiindulási amfidáló műveletre, eközben jelentékeny mennyiségű gáv zok szállnak föl, amelyek kénessavat és kénsavanhydridet tartalmaznak. Kitűnt, hogy, ha a dobba nagyobb mennyiségű ilyen gázt vezetünk be, a parciális nyomás folytán nehezen lehet a dobban a forrás hőmérsék'letét megközelíteni. Ha az elszálló gázokat az oldatokat tartalmazó dobba vezetjük, oly hirtelen párolgás áll elő, amely megnehezíti, hogy a hőmérsékletet közel a forrásban lévő víz hőfokáig emeljük s minthogy a reakció-dob hőmérsékletének lehetőleg meg kell közelítenie a forrás hőfokát, előnyös lesz, ha a gázokat egy külön dobba vezetjük, ahol aránylag alacsony hőmérsékleten gyűjthetők össze az értékes anyagokat még magában foglaló oldatnak egyik különválasztott részében. Az oldatot azután a reakció-dobba vihetjük, ahol most magasabb hőmérsékleten tartható, mint akkor, ha a gázokat vagy illó anyagokat közvetlenül azon keresztül hagynók áramlani. A kénsavanhydrid az oldatban lévő víz jelenlétében a sók egyikével, pl. a kálcium- vagy vaskloriddal egyesülve, sósavat és szulfátot ad. A kénessav víz jelenlétében az oldatban foglalt rézkloriddal vagy a maradék vaakloriddal egyesülhet, miközben kénsav, rézklórür, vasklórür és sósav keletkezik. Ezen rézklórür-, vasklórür-és sósavból oxidáció útján rézklorid, vasklorid és viz keletkezik, a kénsav pedig kálciumklorid jelenlétében kálciumszulfáttá és sósavvá alakul át. Nem bizonyos, hogy az említett füstgázok elég oxigént tartalf maznak a különféle vegyértékű anyagok oxidálására, azért a füstgázok elnyeletésére való készülékből kikerült anyagot előnyösen további oxidációnak vetjük alá, hogy veszteségek ellen teljesen biztosítva legyünk. Az oxidáció után az anyagot az oldókészülékbe vezetjük és a regenerált kálciumkloridot tartalmazó oldattal együtt újabb mennyiségű földolgozandó anyag oldására használjuk föl. Az említett sósavra vonatkozólag megjegyezzük, hogy az oldat általában nem tartalmaz szabad savat, ami abban leli magyarázatát, hogy a savat a reakciók folyamán, különösen pedig a vasklórür oxidációjaközben keletkező vas- vagy aluminiumhydrát megköti. Hogy nagymennyiségű ércet, vagy más réztartalmú anyagot a lehető legrövidebb idő alatt és a leggazdaságosabban dolgozhassunk föl, az eljárás folytonos üzemben foganatosítandó. Az e célra alkalmas berendezést a mellékelt rajz tünteti föl. A berendezés leírásából ki fog tűnni, hogy abba a réztartalmú anyagot folytonosan betölthetjük és folytonos módon vethetjük alá az eljárás egyes műveleteinek. Főleg az állóvagy derítőkádak vannak mellőzve, minthogy működésük szükségképen időszakos és befogadóképességük korlátolt, továbbá a salaknak az értékes anyagot hordó folyadéktól való gazdaságos elválasztására alkalmatlanok. Az alárendelt i*észek befogadóképessége olyan, hogy az ezen elemek valamelyikének működésében ideiglenesen beálló szünet nem zavarja meg a műveletek folytonosságát, amennyiben ezalatt a többi műveletek zavartalanul tovább folyhatnak. A szűrés folyamán a szűrőre pépszerű massza rakódik le, amelyet akár folytonosan, akár időszakonkint el kell távolítanunk. Bármiként is végezzük azonban a pépes anyag eltávolítását, az eljárás a maga egészében mégis folytonos marad, amennyiben a készülék nagy befogadóképessége folytán a többi műveletek azon időközben is továbbfolyhatnak, amely a pép időszakos eltávolításához szükséges, máskülönben pedig a szűrés a többi művelettel folytonosan együtt