61429. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményítőnek, keményítőtartalmú termékeknek, lisztnek és efféléknek por, darabos liszttésztaalakból szemcsés alakba való hozására

- 3 -légszivattyúval összeköttetésben álló kon­denzátor alkalmazásával is végezhető. A légköri nyomásnál kisebb nyomás föntartása által természetesen a keményítőszemcsék sokkal gyorsabban szabadíthatók meg a fö­lösleges nedvességtől. Az eljárás növelt nyomás alkalmazása nélkül is foganatosít­ható. Ez esetben forgatás közben egyszerűen a dob gázkibocsátó nyílásait nyitva hagyjuk úgy, hogy a levegő és a fejlődött gázok keletkezésük mértékében kiáramolhatnak. Ily kezelési módnál a keményítő vagy más kezelt anyag gyorsabban szárad, mintha a szelepek zárva vannak és a gőz el nem távozhat. Ezért előnyös, ha ezen körülmé­nyek között a keményítő már előzetesen több százalék nedvességet tartalmaz. A dob hőmérsékletét az eljárás ezen változatánál 200 vagy több fokra növeljük. Ezen kezelés közben a keményítő a nedvességet gőzök alakjában lassan bocsátja ki és a dobban lévő levegő gyorsan kihajtatik úgy, hogy a keményítőt csak egész kis túlnyomás alatt álló gőz veszi körül, amennyiben aránylag kis gőzkibocsátó nyílások vannak alkalmazva. A gőz egy része a forgatott keményítőre lecsapódik és a keletkező magok mennyi­sége oly nagy, hogy laza porszerű tömeg keletkezik, mely golyókká tapad össze. Az eljárást addig folytatjuk, míg minden laza por golyókká tapad össze. Minden esetben az eljárást előnyösen félbeszakítjuk, ha az egész massza kis golyók vagy szemcsék alakját öltötte és minden egyes szemcsének elég kemény kérge van, mely tartalmát • összetartja. Ezen állapot a keményítőre ható nyomás és hőmérséklet megválasztása által előre meghatározható. Világos, hogy, ha a kezelést még tovább folytatjuk, a képződött golyók annyira megkeményednek, hogy vízbe téve minden további nélkül föl nem tör­hetők és föl nem oldhatók; ha azonban az eljárást nem végezzük kielégítő módon, ha pl. nem érjük el a kellő hőmérsékletet, a képződött szemcsék vagy golyók nem elég kemények arra, hogy velük szétesés veszélye nélkül báni lehessen. A kapott termék szemcsékből áll, melyek golyó- vagy efféle alakúak és portól vagy lisztmasszától tökéletesen mentesek. Az egyes szemcséknek többé vagy kevésbbé kemény kérgük van úgy, hogy a terméket könnyen lehet kezelni, egyik tartályból a másikba átönteni, anélkül, hogy lisztszerű keményítő keletkeznék belőle. Az előállított termék tehát tökéletesen tiszta, mert benne semmiféle laza por vagy lisztmassza nincsen, mely por vagy tisztátlanságok fölvételére adhatna okot. Ha a termékkel idegen alkat­részeket kell keverni, ezeket belőle köny­nyen lehet ismét kiválasztani. Az új ter­mékben a keményítő félig főtt vagyis félig zselatinált állapotban van. Ezért, ha a ke­ményítőt vízzel főzzük, pl. hogy mosási célokra való keményítőt készítsünk, a kö­zönségesnél hígabb keményítőt kapunk. Oly keményítőt kapunk tehát, mely tulajdon­ságaira nézve az úgynevezett hígan főz­hető keményítőhöz hasonlít. Ha az elő­állított terméket a hígan főzhető kemé­nyítő helyett kizárólagosan akarjuk al­kalmazni, az ily keményítő előállításánál rendesen alkalmazott savat a keverékhez adagolhatjuk, mielőtt ezt a leírt szemcséző eljárás alá vetnők. Ugyanily módon lehet a keményítővel keverendő boraxot, paraffint, békitőt stb. is a kezelendő keményítőhöz már előzetesen adagolni. Ha azonban a termék általános célokra való, nyers anyag gyanánt előnyösebb tiszta keményítőből ki­indulni. Az ily módon szemcsés alakba hozott keményítő nagyon könnyen oldható, vagyis meleg vagy hideg vízbe téve a szemcsék föltörnek, ha erre alkalmas nagyságuk van. Az egyes keményítőszemcséknek részben zselatinált fölülete, mely kötő anyagot ké­pez, míg a szemcsék szárazak, vízzel érint­kezve föloldódik, támaszát elveszti úgy, hogy a keményítŐBzemesék szétesnek vagyis oldat vagy emulzió keletkezik. Világos, hogy ez be nem következhet forró víz al­kalmazásánál, mely az egész szemcséket egyenként zselatinálásra kényszeríti, anél­kül, hogy előbb a szemcsék széteshetnének. Ha a keményítő hideg vagy meleg vízben föloldódott, aránylag husszú ideig marad a vízben lebegve vagy emulzióban. Ha azon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom