61428. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményítőtartalmú anyagok tárfogatának és lyukacsosságának növelésére

ják, hogy az anyag a kívánt kérget vagy áthatolhatatlanságot kapja. ' Általában kitűnt, hogy a legjobb eredmények túlhevített gőz alkalmazásával érhetők el; a túlhevített gőz ugyanis,minthogy gázokhoz hasonló tulajdonságú, a dobba való belépésnél helyi és egyenlőtlen kondenzációt megakadályoz; végül ezen gőz a gabonaszemeken mégis végtelen kis részecskékben és rendkívül egyenletesen kondenzálódik, miáltal egyúttal az egész gabonának vagy keményítőtartalmú más anyagnak gőzzel való telítése érhető el. Túlhevített gőz alkalmazása által továbbá a kezelt anyaghoz hőmennyiség vezethető, miáltal nagyobb fokú sterilizálás, valamint a főző hatás fokozása lehetséges. Nem lényeges az, hogy a dobot kiürítsük, ha a szemek földuzzasztására szükséges gőz a dobba be van vezetve. Ha pl. a szemekre nagyobb főzőhatás kifejtése kívánatos, a kezelést tovább folytathatjuk, miután a gőzt már bevezettük. Ezt különösen akkor tehetjük, ha előbb még nem vezetjük be a duzzasztáshoz szükséges gőzmennyiséget, hanem be akarjuk várni, míg a nyomás önműködően a duzzasztáshoz szükséges fokra növekedik. Természetes az, hogy a bevezetett gőz nemcsak azon teret tölti ki, melyet a rizs a dobban el nem fogial, hanem minden egyes rizsszemet belül nyomással tölt meg, mely a dobban lévő nyomásnak felel meg. Minden egyes rizsszemnek tehát belső nyomása van, amint külső nyomásnak is alá van vetve. Ha a külső nyomás hirtelen vagy pillanat alatt megszűnik, a belső nyomás a szem földuzzadását okozza, rüinthogy a szem belsejében lévő gőz és nedvesség nem távozhat el elég gyorsan, mert a szem a nedvesség gyors eltávozása ellen ellenálló képessé vált. Az egész rizsszem fehát földuzzad, térfogata négy, vagy ötszörösre növekszik. Világos, hogy ha a leírt módon hántolatlan rizst kezelünk, a héjakat az expandáló szemek lehányják, mert a héjak az expandálásban nem vesznek részt és nagyon kicsinyek ahhoz, hogy a duzzasztás által 4 -{ növekedett térfogatú szemet beburkolhassák. Ha a leírt eljárással búzát akarunk kezelni, ezt előbb jól tisztítjuk és héjazzuk úgy, hogy minden port és a szem külső rétegét eltávolítunk, a tápértékű sikérrészekből azonban semmit sem szabad eltávolítani, mert a végterméknek a duzzasztás után minden tápláló részt még tartalmaznia kell. A búzát lényegben levegőn szárított állapotban a dobba öntjük úgy, hogy a dob félig vagy három negyed részéig megteljék, < mire a masszát ugyanoly módon kezelhetjük, mint a rizsszemeket, de a kezelést a következő módon is lehet foganatosítani: A búzát tartalmazó dobot légmentesen elzárjuk és a 290 C fokra hevített kemencébe visszük, "mire a dobot folytonosan forgatjuk. Körülbelül tíz perc múlva a nyomásmérő a nyomás emelkedését jelzi, kb. 30 perc múlva pedig a nyomás már 2 atm.-ra emelkedett; ezután a gőzbebocsátó szelepet nyitjuk anélkül, hogy a nyomást csökkentenők, ha ugyan a dob összeköttetéseiben képződött kondenzált vizet nem akarjuk kibocsátani ; a bevezetett gőz által a hengerben a nyomást 10-5—14 atm.-ra növeljük. A gőzt a hengerbe vezetés előtt túlhevítőn vezetjük át úgy, hogy a gőz körülbelül 185—500 fokú hőmérsékletre hevül föl; 500 fokig hevített gőz veszélytelenül vezethető be a dobba, minthogy a gőz a túlhevítő elhagyása után nyilvánvalóan elég hőt veszít el, mielőtt a dobban lévő szemeket vagy keményítőtartalmú anyagot elérné úgy, hogy a hőnek a kezelendő anyagra való káros hatása ki van zárva. A túlhevített gőzt addig vezetjük be a dobba, míg a nyomásmérő kb. 10'2 at-.tnem mutat; ezután a gőzbevezető szelepet elzárjuk és a dobban ezen nyomást fönntartjuk. A dob még kb. egy percig tovább forog a kemencében, miközben a nyomás kevéssel, kb. 9-8 atm.-ra csökken. Ezen nyomáscsökkenést az okozza, hogy a gőz a búzaszemeken könnyen kondenzálódik. Ezután a dob forgatását megszüntetjük, a dobot a kocsiból kivesszük és a födelet gyorsan kinyitjuk, mire úgy a a bezárt gőz, mint abuzaszemek olymódon jutnak a befogadó gépbe, mintha ágyúból