61381. lajstromszámú szabadalom • Újítás ládákon vagy dobozokon

dos oldallapjaihoz előnyösen (20) fémkap­esokkal erősítjük, amelyek igen gyorsan és tökéletesen befűzhetők valamely ismert szer­kezetű kapocsfüző gép segítségével. A belső végeiken behajlított kapcsok igen biztos kapcsolást létesítenek. Beverés után áthaj­lított szögeket is használhatunk, azonban a kapcsok jobban tartanak és sokkal gyor­sabban is alkalmazhatók. A szögletkötő és erősítő anyag aránylag könnyű, igen erős és tartós, s nem repe­dezik. Az eddigiek szerint föltételeztük, hogy a láda mindkét vége azonos kiképzésű, azaz hogy mindkét (1, 2) véglap a 3. ábra sze­rint az (5) födőlap színtjéig terjed. Azon célból, hogy a láda ismételten használható legyen, a födőlap ját előnyösen úgy alakít­juk, hogy záróhelyzetébe csúsztatható és visszahúzható legyen és evégből pl. az (1) véglapot kisebb magasságura szabjuk mint a másikat, hogy fölső széle ne a födőlap fölső, hanem annak alsó fölületével vagy a (3) és (4) oldallapok fölső széleivel legyen egy szinten. Ha a födelet így visszahúz­hatóan készítjük, akkor a szögletkötőt a födél elülső szélén a leírt kapcsokkal vagy más ismert módon a födélhez, a födél többi része körül ellenben a láda vég- és oldal­lapjaihoz rögzítjük, A födél ekkor a szög­letkötök alatt csúsztatható az oldallapok fölső élei mentén. Záróhelyzetébe való becsúsz­tatása után szilárdan fölerősíthető előnyö­sen több (21) csavar segítségével, amelyek a födelet átlapoló szögletszegélyen át a fö­dél széleibe hatolnak, vagy más ismert mó­don. Ilyen csavarokat alkalmazhatunk a födél elülső végének (22) helyein is, ámbár itt, különösen ha a ládán zárpecsétet nem alkalmazunk, általában fölöslegesnek mond­hatók. Zárpecséttel a ládát igen gyorsan elláthatjuk akként, hogy az (1) véglap fölső szélén és a födél elülső szélére erősített szögletkötő lefelé nyúló szárán (23) drótot főzünk keresztül, ennek végeit összesodorjuk és a (24) ólompecséttel a szakaszos módon összeerősítjük. A láda nyitása céljából csupán a (21) és (22) csavarokat kell eltávolít anunk és a (24 pecsétet föltörnünk, s akkor a födél kihúz­ható. A leírt módon szerkesztett ládák vagy dobozok nemcsak igen tartósak és erősek, de könnyűek és minden repedéstől vagy hézagtól mentesek s azért igen sokféle célra használhatók. A mellett hogy köny­nyebbek, mint az azonos nagyságú füré­szelt deszkából készült ládák, súlyosabb anyagokat szállíthatunk bennük s a hasz­nálatban gazdaságosabbak, mert ismételten fölhasználhatók. Ha a láda vagy doboz oldallapját a leírt módon rakjuk össze akkor minden olyan nyomást, amely valamelyik oldallapot (a födő- és fenéklapot is beleértve) befelé nyomni törekszik, két más szomszédos ol­dallap fog föl úgy, hogy a szögletkötő és erősítő szegélyeket az oldallapokkal össze­kapcsoló elemek (kapcsok, szögek) zz eset­ben csak minimális igénybevételnek van­nak kitéve. Eszerint ezek lényegileg minden közvetlen igénybevételtől mentesítve van­nak és rendeltetésük csupán arra szorítko­zik, hogy az oldallapokat oldalirányban el­mozgatni törekvő igénybevételeket föl­fogják. Megjegyzendő, hogy a 3. ábra szerint ké­szült láda mindegyik sarkán a (28) mélye­dés keletkezik. Ez kitölthető, ha a láda véglapjait a 8. ábrának megfelelően (30) csapokkal látjuk el. A gyakorlatban a vég­lapok ilyetén alakítása az említett mélye­dések kitöltése céljából fölöslegesnek bizo­nyult, mert a láda oldallapjai aránylag igen vékony lemezek ós a (28) mélyedés, amely a 3. ábrán annak következtében, hogy a lemezek vastagsága szemléltetőbb föltüntetés kedvéért erősen nagyítva van, torzítva látható, tényleg oly kicsiny, hogy közönséges használatra szánt ládáknál vagy dobozoknál elhanyagolható. Egyébként az erős és mindvégig fölerősített szögletkötők egészen befödik a ládá sarkait és már ezért is fölösleges a láda véglapjait a 3. ábra szerint megmaradó kis mélyedések kitöl­tése végett a többi oldallaptól eltérőleg ala­kítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom