61376. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gáz előállítására

'is működtetünk, ha a fojtószelep a jármű­nek lejtőn való legördülése közben zárva van. A tüzelőanyag oly mennyiségben táplál­tatik a gázfejlesztőbe, amely a mótor szívó­hatásának megfelelő, mimellett a betáplálás például oly szájcsövön keresztül történhetik, amelyet a közönséges karburátoroknál hasz­nálatos módon úszószelep szabályoz. Epígy a gépbe vezetett levegőt is a,gép szívó­hatásával szabályozhatjuk. A szájcsőnek és a csavarmenetes lég­bevezető dugasznak egy különleges kiviteli alakja a 2. és 3. ábrán van föltüntetve. Ezen kiviteli alaknál a (8) légbevezető dugasz középső furatát egy igen finom lyukkal ellátott (26) fenék zárja el. Ha a dugaszt becsavaroljuk. a (26) fenék a (6) cső fölső szélére nyomódik. A dugasz alsó részében (27) harántfuratok vannak elren­dezve (3. ábra), amelyek arra szolgálnak, hogy az olajat és a levegőt a dugasz alsó megvékonyítása folytán előálló (28) gyűrűs térbe (1. ábra) vezessék, amely a (3) be­vezetőnyíláshoz csatlakozik. Ha az olajat bevezető finom lyuk véletlenül eldugul, úgy azt a (8) dugasz kivétele által könnyen szabaddá tehetjük, minthogy a lyuk a dugasz- j ban és nem mint egyébként szokásos a .szájcsőben van elrendezve. A (11) perem (29)-nél körcsatornát képez és (30)-náI tölcsérszerűen ki van bővítve. A (31) lyukakon keresztül levegő vezettetik be a (29) csatornába, mimellett ezek a lyukak egy gyűrűalakú (32) csatornából in­dulnak ki, amely két vagy három (33) nyí­lással bír, amelyek korlátolt mennyiségű le­vegő bevezetésére szabályozhatók. A (4) teknő fölfelé irányuló (34) hüvellyel van ellátva, amelyen a (16) rúd alsó vége keresztül van vezetve. Az éghető gázhoz vagy gőzhöz még to­vábbi levegőmennyiséget kell hozzá vezet­nünk, mielőtt az a gép elégési kamrájában meggyújtható. Ezt a levegőmennyiséget esetleg a hozzákeverés előtt föl is hevít­hetjük úgy, hogy a levegő és a gáz kb. egyenlő hőmérsékletre hevítve találkozik egymással. A találmány szempontjából egyáltalán nem lényeges, hogy a levegő ugyanazon bevezetőnyílásnál lépjen be, mint a paraffin, minthogy a találmánybeli eljárásnál nem kell a levegőnek porlasztó hatást kifejtenie, amint az pl. bezingőzök előállítása céljából történik. A tüzelőanyagot és levegőt tehát egymástól teljesen függetlenül, különböző belépőnyílásokon át is bevezethetjük. Ha a két. anyagot mégis ugyanazon be­bocsátónyíláson keresztül vezetjük be, úgy ez esetben is elérhetjük azoknak egymástól való elkülönítését, még pedig olykép, hogy kettős furatot rendezünk el, amely furatok közül az egyik mélyebben, a másik pedig magasabban fekszik. A paraffin a mélyebb furaton át csöpög a gázfejlesztőbe, míg a levegő a magasabban fekvő furaton keresz­tül áramlik be és a levegőnek paraffingőzbe való bevezetése az elégési övezet elérése előtt történhetik. Ha a készüléket nem gépkocsikhoz, ha­nem más célokra akarjuk használni, úgy a folytonos vagy periodikus szívóhatást mes­terséges vagy természetes huzammal, vagy pedig más alkalmas eszközökkel állíthat­juk elő. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás gőznek vagy gáznak nehezen folyós szénhydrogénekből való előállítá­sára, azáltal jellemezve, hogy a tüzelő­anyagot folytonos áramban vagy nagy csöppek alakjában a tüzelőanyag egy részének elégetésére elegendő légmennyi­séggel együtt szívatjuk be a gázfejlesz­tőbe, ahol a tüzelőanyagot fölhevítjük és részben elgőzosítjük, még pedig oly­• kép, hogy a tüzelőanyag egy részének elégetése által fölhevített fölületeken -vezetjük végig. 2. Az 1. pontban igényelt eljárás foganato­sítására szolgáló gázfejlesztő, azáltal jellemezve, hogy az egy a tüzelőanyag bevezetésére szolgáló szájcsővel és egy vagy több légbezetőnyílással van ellátva, mimellett ezen bevezető részekhez a készüléknek egy fölhevített része csatla­kozik, amelyen a tüzelőanyag végig-

Next

/
Oldalképek
Tartalom