61372. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémeknek és ötvözeteknek, különösen öntött acélnemeknek kezelésére, azokban tartalmazott gázok kiűzése céljából

tét és az öntőiistnek köralakú (c) nyúlványai között légmentes zárást létesítsünk, C3ak az öntőüstöt kell kellően megemelni és a (c) nyúlványt a (b) kaucsukbetétre rászorítani. Evégből az öntőüstöt és annak (x) szánját (1. ábra) a függélyes (A) hűtőhenger alatt elrendezett hidraulikus (G) alzatra vezetjük. Ha ezen alzatot és vele az öntőüstöt is annyira megemeljük, hogy annak kiugró (c) nyúlványa a kaucsukbetétre ráfekszik és ha a nyújtványt a betétbe elegendően beszorítjuk, akkor tökéletesen légmentes zárást létesítünk. Most már az szivattyúkat és ejektorokat működésbe hozhatjuk. Az (A) hengernek alsó része vissza van hajtva ós a vízzel töltött (e) csatornát képezi. Az ebben-lévő víz a (b) kaucsukbetétet körülveszi és meggátolja, hogy a betétet az öntőüstből kisugárzó hő megrongálja. Az (A) hengerben, melynek alsó nyílásába az öntőüstöt bevezetjük, annak alsó részén az (m) lemez van oly magasan elrendezve, hogy ezen lemez és az olvasztott fémnek fölső fölülete között elegendő tér marad és hogyagázok fölszívatása folytán ellőálló hullámzás következtében fölfecskendező, megolvasztott fém a lemezt ne érje. Hogy az (f) lecsapoló lyukat elzáró (e) orsónak (d) fészkén levegő be ne áramolhassák, a lecsapoló lyuk kiképzésére szolgáló nyújtvány alsó részére a pld. két mm. vastag (g) kupak (4. ábra) van fölforrasztva, mely a lecsapoló lyukat alul teljesen elzárja úgy, hogy ezen lecsapoló lyukon át a levegőnek beáramlása teljesen meg van akadályozva. Ha az (e) orsót a lecsapoló lyukról megemeljük, a csöppfolyós acélsugár a (g) kupakot kilyukasztja és a kupaknak hátra maradt része a (h) forraszt megolvasztó meleg hatása alatt önmagától leválik. A csöppfolyós fémből a vákuum hatása alatt kiszabadult gázok a (B) csőnyalábban (2. ábra) lehűlnek, mely maga a hideg víznek keringése által hül le. Ezen csőnyaláb hűtő csőnyaláb gyanánt szolgál, mert a gázok hőmérséklete abban 1450—1500°-ról 350—300°-ra száll allá. 2 — i Hogy a gázok tökéletesebben hűljenek i le, az (A) hűtő hengerrel a második (H) henger van összekötve, mely ismét az (I) csőnyalábot tartalmazza. Ezen henger az ennek alsó részén hideg sóoldatot bebocsátó (J) csővel (1. ábra), fölső részén pedig a meleg sóoldatot elvezető (K) csővel van ellátva. Az (A) és (H) hergerek az (Mj cső segélyével vannak egymással összekötve úgy, hogy az előbbi hengerben lehűlt gázok az utóbbinak (I) csőnyalábjában lefelé áramlanak és ezenközben a csőnyaláb körül keringő hideg sóoldat által lehűttetnek és lehűtve távoznak az alsó (N) csövön át, mely a szivattyúkkal és az ejectorokkal van öszszekötve. *A csőnyalábbal ellátott második henger a 350—300°-u gázok hőmérsékletét 15°-ra vagy ez alá csökkenti. A második hengerből a gázok a vákuumszivattyúkba, majd az elektorokba áramlanak, amikor is a működés a törzsszabadalomban ismertetett körülmények szerint megy végbe. Miután az olvasztott fémből a gázok kiűzettek, amit arról lehet fölismerni, hogy a manometer által jelzett vákuum állandó marad, az első (A) hengerbe lassankint levegőt bocsátunk be, melyet vagy közvetlenül a szabadból vagy, ami előnyösebb, egy második vákuumhengerből veszünk, mely az előbbi hengerrel szorosan van összekötve és melyben az (A) hengernek vákuuma előzetesen bizonyos nyomáscsökkenést idéz elő úgy, hogy a második (H) hengerben az egy második öntő üstben lévő fém gáztartalmának eltávolításához szükséges vákuumot létesítő szivattyúk munkája csökkentetik. Miután az első hengerben légköri nyomás létesült, a hidraulikus (G) alzatot lefelé mpzgatjuk és a gáztól mentesített csöppfolyós fémmel megtöltött (F) öntő üsttel együtt az öntő formákhoz vezetjük. Az (A) és (H) hengerekben visszamaradt meleget, különösen bizonyos mennyiségű víznek gőzzé való átalakítására hasznosíthatjuk, mely gőzyek nyomása hajtó berendezés táplálására szolgálhat, föltéve, hogy az egy és ugyanazon hengerben a gázkiűzésre szolgáló műveletek aránylag gyors egymásutánban végeztetnek. Ilyen módon