61358. lajstromszámú szabadalom • Számológép, különösen szorzáshoz

— 5 -számlálóműben már beállított számhoz a gép által eszközölt második számolási mű­velet eredménye, mint például valamely szorzásé, hozzátehető legyen. Az új egyes- és tizesegységekközlőmű­nek megfelelő ily példaképeni foganatosí­tási alak a 8—11. ábrákon van föltüntetve. A tizeskapesolás lényege abban áll, hogy egy számlálóműkorongnak, melynek rákö­vetkezőre tizeskapcsolást kell átvinnie, erre a célra csak egy üresen lengő szektort kell előreforgatnia, míg a tizeskapesolás befejezése magáról a gép kapcsolóművéről eszközöltetik. A számlálóműkorongok, me­lyek a (45, 46, 47) fogaskerékmű segélyé- | vei a (23) fogasszegmensekről hajtatnak, (44)-el vannak jelölve. A (45) kerék egy állítóműtengelyen, a (46) kerék a (49) csú­azósin (48) csapján, a (47) kerék az (50) számlálóműtengelyen van elrendezve. Ha a (45) "kerék forgattatik és a (49) sin szilár­dan áll, a (47) kerék a (46) kerék által megfelelő mértékben el forgattatik. A (49) sinnek ezen helyzetben való rögzítése az­által eszközöltetik, hogy végén oldalsó, te­tőszerű (51) lerézselésekből előállított hasí­tékot mutat föl, melybe az (53) állítómű (52) akasztókorongra erősített oldalsó (54) ütköző kapaszkodik. Ha most a (44) számlálóműkorong abba a helyzetbe kerül, melyben a 9-es szám­jegy a nézőnyílásban föltűnik, a számláló­műkorongon elrendezett (55) pecek körül­belül a rajz 8. ábráján kihúzottan föltünte­tett helyzetet foglalja el, melyben az (57) tengely körül lengő (58; szektor lerézselt (56) szögföliilete felé csúszik és ezt a szek­tort ezáltal a 9. ábrán rajzolt helyzetbe hozza. Ez az (58) szektor most már (59) liosszhasítékok és az ezekbe kapaszkodó (60) pecek által a (49) sinnel oly módon van kapcsolva, hogy a hasíték hosszával szabadon kilenghet és további lengésnél a (49) hosszsint magával viszi. A (44) számlálóműkorongnak a 9. ábrán föltüntetett helyzetbe való forgatásnál te­hát az (58) szektor mindaddig kileng, míg a (60) pecek az (59) hasíték jobb homlok­éléhez fekszik. Ezzel a tizeskapesolás elő- i készítése be van fejezve. Ha már most az (53) állítóműtengelyre fölékelt (61) korong, mely oldalsó (62) kihajlásokkal van ellátva, a (63) nyíl irányában (9. ábra) forgattatik, ezek az oldalsó (62) kihajlások az (58) szek­tor tetőszerű (64) lerézseléseihez fekszenek és ezzel ez a szektor a 10. ábrán rajzolt helyzetbe tovább kapcsoltatik. Ezáltal a (49) sin is az (58) szektor és a sin közötti kapcsolás következtében elmoz­gattatik úgy, hogy most már a (46) átvivő­kerék a helytálló (45) fogaskeréken legör­dülhet és ezáltal a (47) fogaskerék a meg­felelő mértékben forgattatik. Ezáltal a ti-I zeskapcsolás be van fejezve. A (49) sin visszamozgásánál a (44) szám­láló korong nem fog visszaforogni, mint­hogy a korongot, illetve a vele összekötött (47) fogaskereket a (70) lemezrúgó fékezi úgy, hogy csak a nem fékezett alsó fogas­kerekek fognak a sin visszavezetésénél vissza, illetve veleforogni A közlőműnek a 8. ábrában föltüntetett helyzetbe való visszavezetése az (53) ten­gely visszaforgatásánál oly módon történik, hogy a (52) korong (54) orra a (49) sin (51) lerézseléseihez fekszik és ezeket ezzel -a kezdeti helyzetbe visszavezeti, miáltal az­után az (58) szektor is középhelyzetébe visszavezettetik. Kivonásnál, azaz a közlő­műkerekek ellenkező irányú forgatásánál a mozgásmenet az (51), illetve (64) lerézselé­sek szimmetriájánál fogva a megfordított. A 12. ábrán egy számlálóműelemen át­menő metszetben a (44) számlálóműkorong közös zérusbeállítása az (50) számlálómű­tengely tengelyirányú eltolódása által van föltüntetve. E célból a (44) számlálóműkorongokat forgató (47) fogaskerekek. (65) agya üreges agyként van kiképezve és ezekbe a (66) tok van szilárdan behelyezve, melynek pe­cekélei csavarszerűen vannak lerézselve úgy, hogy két egymáshoz teljesen szimmet­rikus (67, 68) csavarfölület keletkezik. Az (50) számlálótengelyen van most már egy kiálló pecek elrendezve, mely az (50) ten­gely tengelyirányú eltolásánál a (67, 68) I csavarfölülethez fekszik és ennek következ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom