61333. lajstromszámú szabadalom • Gőzzel vagy más mozgató fluidummal hajtott turbina

iák közötti (a3) válaszfalakon alkalmazást, mintahogy az a 3. ábrán szakadozott és a 4. ábrán teljes vonallal van föltüntetve. Az ilt leírt (g, g) koncentrikus gyűrűk helyett egy excentrikus (h) peremet alkalmazhatunk, mintahogy az 5. ábra mutatja, vagy a (h1

) lapoknak koncentrikus sorát helyezzük el a mozgató folyadék útjában. Egy vagy több ilyen sort alkalmazhatunk. A 7. ábra olyan turbinaszerkezetet mutat, melynél a mozgató fluidum útját képező kamrák kissé kúpos alakkal bírnak, ahelyett, hogy hengeresek lennének, mint az előzőleg az 1—3. ábrák magyarázatában leíratott. Az (a1

) tok belső fölülete (a*) spirális hornyolással bír, mely arra szolgál, hogy a mozgató fluidumot a kamrájában körülvezesse, mielőtt a közvetlenül mellette fekvő kamrába lépne. Reverzálás céljából a (bx

)' kamra és az •egyes (b, c, d, e) kamrák közötti ferde nyílások (i) billenő- lapokkal vagy szárnyakkal lehetnek ellátva, mint ezt a 8. 9. ábrák példaképen mutatják; ezek a szárnyak kettős •csapóalakkal és (j) központi csappal bírnak. Az (aa

) falban a nyílás úgy van szerkesztve, hogy amikor a csapó (i1

) szárnya az említett nyílás egyik végére fekszik, átjárót létesít a másik vége és az (i2

) szárny között, mintahogy ez a 8. ábrán látható, a mozgató fluidum a nyíláson a nyíl irányában való áthaladásakor azzal a tendenciával bír, hogy a csapót helyzetében megtartsa. Ha azonban a mozgató fluidum iránya megváltozna és a 9. ábrán jelzett irányban folyna, a fluidum tendenciája az lesz, hogy az (i2

) szárnyat lenyomja és az (i1

) szárnyat nyissa. Látható, hogy ennél a szerkezetnél a csapok önműködőlég működnek, alkalmazkodva a rotoron keresztülfolyó mozgató fluidum áramlásának irányához; az áramlásnak ezt az irányát a (c°) csövek iránya határozza meg. A 10—14. ábrák oly elrendezést tüntetnek föl, melynél a mozgató fluidum vezetésére szolgáló kamrák koncentrikusan vannak elrendezve. A 10. és 11. ábráknál a mozgató fluidum a külső (cx

x

) köpenyben •elhelyezett (c°) csatornákból a (b) külső kamrába lép és a nyíl irányában a ferde (b1

) nyíláson keresztül a rotor (c) kamrájába, onnan a nyilak irányában a ferde (cx

) nyíláson át a (d) kamrába, azután a (d1

) ferde nyíláson át az (e) kamrába áramlik, innen végül az (f1

) nyíláson keresztül kivezettetik, mely utóbbi (f2

) vezetőlappal lehet ellátva azonosan, mintahogy az 1—3. ábrákhoz adott fönti magyarázatban leíratott. A (c**) köpenyen keresztül a gyűrűalakú (j) köz, vagy a köralakban elhelyezett nyílások sera vezet, melyeken keresztül az (f1

) nyílásból jövő fluidum átáramlik. A 13. és 14. ábrákon föltüntetett elrendezésben a koncentrikus kamrák sora szolgál a mozgató fluidum vezetésére a 10. és 11. ábrákhoz adott magyarázat szerinti alkalmazásban, a mozgató fluidum ellenkező irányban áramlik, mint az itt előbb leírt ábráknál, azaz a szomszédos egy vagy több (c°) csövön keresztül, a mellette fekvő (b1

) ferde nyílások során belép a (c) illetőleg a (d) és (e) kamrákba és ezek külső részén áthaladva végül az (f1

) nyíláson keresztül kivezettetik; az említett nyílás, ha kívánják (f2

) vezetőlappal lehet ellátva, hasonlóan az előbb leírotthoz. A 15. és 16. ábra oly turbinaszerkezetet tüntet föl, mely hasonló az 1—3. ábrákhoz adott magyarázatban leírotthoz, kivéve hogy az mint belső tüzelésű turbina van alkalmazva, mely okból kifolyólag a falak (k) üregekkel bírnak a víz vagy gőz befogadádására, elejét veendő a túlhevítés rosszabbodásának és ahol viz van alkalmazásban gőzt fejleszteni mozgatásra és más célra vagy túlhevíteni illetőleg újramelegíteni a gőzt. Ezek az üreges falak közlekednek az (1) és (m) csatornákkal az (a°) tengelyen át á víz vagy gőz áramlása és visszavezetése céljából. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gőzzel vagy más mozgató fluidummal hajtott turbina, azáltal jellemezve, hogy az áramlás szilárdan álló csőből vagy csövekből a szemközt lévő rotor fölületére és onnan annak meneteibe vagy kamráiba irányíttatik. 2. Az 1. igényben védett turbina foganato-