61330. lajstromszámú szabadalom • Szárítóberendezés agyagárúk számára
között, ezeknek két végén, két-két kisebb szárítókamra van kiképezve. A szárítókamrák a rajzon sorrendben az (1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8) számokkal (2. ábra) vannak jelölve. A szárítóberendezésnek közepén a meleg levegőt gyűjtő (B) kamra és az egymással összekötött, a nedves levegőt gyűjtő (C) kamrák vannak kiképezve. A meleg levegőt gyűjtő (B) kamrába nyolc, tömítve záró (a) szelep van beépítve, melyeknek segélyével a meleg levegőt az (al) csatornákba (1. ábra) és a nyolc szárítókamrába lehet vezetni. A mintegy 100°-ra fölhevített levegő a (B) gyűjtőkamrába a (K) csatornán áramlik be, mely a kemencével van összekötve. A (B) gyűjtőkamrából a meleg levegőt a megfelelő szelepen át a nyolc szárítókamrának bármelyikébe be lehet vezetni. Mind a nyolc szárítókamrát kifelé tömítve záró (f) ajtóknak segélyével lehet elzárni; a szárítókamrák a (d) átvezetőnyílások útján vannak egymással összekötve és bádogból készült tolattyúknak se* gélyével tetszés szerint elzárhatók egymástól. A szélső hosszcsatorn^kban kiképezett két szárítókamrát a bádogból készült (e) tolattyúknak segélyével lehet egymástól elválasztani. A nedves levegőt gyűjtő két (C) kamrába, (b) szelepeken át, négy-négy (bl) csatorna torkollik be, melyeken a nedves levegő a szárítókamrákból az azt a szabadba kihajtó (E) ventilátorba jut. Ha pl. a (4) szárítókamrával összekötött (bl) csatornának (b) szelepe van nyitva, a ventilátor a nedves levegőt ebből a szárítókamrából szívja le. Ha ugyanekkor a (B) gyűjtőkamrának a (4) szárítókamrába beépített (a) szelepe is nyitva van, a meleg levegőt a (4) szárítókamrán, az ebben lévő árú körül áramlik át. A (4) szárítókamrába, az (a'í) és (c) hasítékokon, folytonosan áramlik be meleg levegő, mely a (b") hasítékokhoz jutva, a ventilátornak szívó hatása következtében a (b) csatornán és a (C) gyűjtőkamrán át távozik. A (D) csatorna (2. ábra) a (C) gyűjtőkamrák és az (E) ventilátor között létesítenek összeköttetést. A gyakorlatban az üzem a következőképen alakul: Tegyük föl, hogy az (1, 2, 3) szárítókamra frissen alakított árúval van töltve, a (4) szárítókamra pedig még üres. Ennek megfelelően nyitjuk a (B) gyűjtőkamrának azon (a) szelepét, amelyhez tartozó (a') csatorna az (1) szárítókamrába vezet. Ekkor a meleg levegő az (a') csatornán és ennek (a'', c) hasítékán az (1) kamrába áramlik. Ugyanekkor nyitjuk a (G) gyűjtőkamrának azon (bj szelepét, mely a (3) szárítókamrának (b") hasítékához vezet. Az (1) és (2), illetve (2) és (3) szárítókamrák között a bádogból készült (e) és (d) tolattyuk el vannak távolítva, míg a (3) és (4) kamra között lévő átvezetőnyílás még zárva van. Ennek következtében a meleg levegő az (1, 2, 3) • szárítókamrákón áramlik át. A hőleadás és vízfölvétel következtében a meleg levegőnek hőmérséklete sülyed úgy, hogy az (1) szárítókamrába bevezetett 90—100^ meleg levegő a (2) szárítókamrába mintegy 65° és a (3) szárítókamrába mintegy 40° hőmérsékelettel jut be, míg a ventilátor a gőzöket körülbelül 30° hőmérsékelettel hajtja a szabadba. Igen természetes, hogy legelőször az (1) szárítókamrában lévő árú szárad meg. Időközben a (4) szárítókamra is megtöltetett. Amint az (1) szárítókamrában lévő árú megszáradt és az (54) szárítókamra megtöltetett, a (3) és (4) szárítókamra között lévő tolattyú eltávolíttatik, a (3) szárítókamrának a nedves levegőt elvezető szelepe elzáratik és a (4) szárítókamrának megfelelő szelepe Jíinyittatik. A meleg levegő sem vezettetik többé az (1) szárítókamrába, hanem közvetlenül a (2) szárítókamrába jut, mely két szárítókamra az ,(e) tolattyú leeresztésével záratik el egymástól. Hogy azonban az (1) szárítókamrában lévő hőmennyiség is értékesíthető legyen, azt a szárítókamrát a (g) átvezetőcsőnek (2. ábra) elhelyezésével a (2) szárítókamrával kötjük össze. Az (1) szárítókamrába, az ennek nyitott ajtaján át bevezetett, friss levegő fölmelegszik és az átvezetőcsövön a (2) szárítókararába áramlik. Az (5, 6, 7) és (8) s'zárítókamrák ugyanekkor ugyanoly módon tartatnak üzemben, a két szárítóövezet tehát állandóan előre